Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Névmutató

Nemzeti Parasztpárt munkájában. Nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, ám 1948-ban lemondott. A Rákosi-rendszerben igyekezett visszavonultan élni. 1956 októberének legnagyobb hatású irodalmi eseménye az Egy mondat a zsarnokságról című versének megjelenése volt. A Kádár-kor kezdeti éveiben is visszavonultan élt, a hatalom ellenségesen kezelte, majd a hatvanas években fokozatosan enyhült a helyzete. 1961-től rendszeresen jelentek meg alkotásai.

JÁSZI OSZKÁR (Nagykároly, 1875. március 2.-Oberlin, 1957. február 13.) társadalomtudós, szerkesztő, politikus. A liberalizmus elveiből kiinduló, társadalmi, politikai és nemzetiségpolitikai reformelképzeléseken alapuló radikális rendszerkritikával bírálta a korabeli Magyarország viszonyait. A konföderáció eszméjére épülő nemzetiségi politikája és demokratikus eszmerendszere minden autokratikus huszadik századi magyar rezsim ellenségévé tette.

JÓCSIK LAJOS (Érsekújvár, 1910. május 4.-Esztergom, 1980. december 31.) közgazdász, szociológus, író és politikus. Már 21 éves korában jelent meg cikke a kolozsvári Korunkban. Az 1930-as években a szlovákiai magyar értelmiség Sarló mozgalmának irányítói közé tartozott. Az 1943-ban megrendezett szárszói konferencia egyik előadója volt. 1945 és 1948 között a Nemzeti Parasztpárt budapesti titkára. Mivel a párton belül a Veres Péter féle centrumhoz tartozott, a kommunista hatalomátvétel után nem kapott komoly beosztást. A Rákosi-rendszerben nemkívánatos személyként bujkálnia kellett, és szakíróként is háttérbe szorult. Később rehabilitálták.

KÁLLAI GYULA (Berettyóújfalu, 1910. június l.-Budapest, 1996. március 12.) politikus, képviselő, miniszter, 1965 és 1967 között miniszterelnök. 1931-től az illegális kommunista párt tagja, jelentős szerepet vállalt a Márciusi Front megszervezésében. 1945- től vezető funkciókat töltött be a Kommunista pártban. 1951. április 20-án hamis vádak alapján letartóztatták és 15 évi fegyházra ítélték, ahonnan 1954 júliusában szabadult. 1956-ban a Kádár-kormány tagja, különböző miniszteri tisztségeket tölt be, államminiszter, majd a minisztertanács első elnökhelyettese, 1965-től miniszterelnök.

KERÉK MIHÁLY (Cegléd, 1902. november 22.-Budapest, 1990. május 8.) szociográfus. Az 1930-as években a Magyar Szemle munkatársai közé tartozott, itt jelentek meg tanulmányai a földreform szükségességéről, végrehajtási módozatairól. 1938-tól 1944- ig a Belügyminisztériumban Pest vármegye szociális titkári teendőit látta el. 1945- ben a Független Kisgazdapárt képviseletében részt vett a földreform kidolgozásában, majd az Országos Földhivatal elnöke lett. 1949-től állástalan, 1954-től nyugdíjazásáig az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségének munkatársa volt.

438