Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Agrárszervezetek a parasztság képviseletében
lőzésével képzelik el. A szociális követelések között a vagyontalan és jövedelem nélküli vagy kis jövedelmű családok ingyenes gyógykezelésének, a mezőgazdasági cselédek jogviszonyai rendezésének, lakás- és bérviszonyai ellenőrzésének, a munkanélküliség leküzdésének programját fogalmazták meg. A Kisgazdapárt újjászervezését egyfajta reménykedő várakozás fogadta. Az országos sajtóban megjelenő írások elsősorban a pártban jelentkező fiatalokat üdvözölték. „Ez a mozgalom élesen, de megnyugtató módon különbözik az apró- cseprő, részint csak egyes személyeknek szervezkedési mozgalmától. Nincsenek itten országos hírű nagy emberek: a vezetők egyek a nép tömegeivel és talán jórészt ennek tulajdonítható az az erőteljes bizalom, amely végigvonul a mozgalom során. Megnyugtató azonban az a határozottság, amellyel a vezetők irányítják a mozgalmat, s ez a határozottság biztosítéka annak, hogy a mozgalom nem fog szélsőségek felé terelődni sem jobbra, sem balra, hanem megtartja a jövőben is azt a hazafias és demokratikus irányt, amelyet ma az ország legnagyobb társadalmi osztálya egyedül követhet. ’n2 Nem sokkal a megalakulás után - Tildy javaslatára - meghívták a pártvezetői posztra Gaál Gasztont, a nagybirtokos színezetű Agrárpárt vezetőjét. A két párt 1930. december 10-én fuzionált Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Agrárpárt néven. Az 1931-es országgyűlési választásokon már Gaál Gaszton irányította a párt választási kampányát, s a Kisgazdáknak végül 14 mandátum jutott. Gaált mind Bethlen István, mind Károlyi Gyula szerette volna bevonni kormányába, ám ő 1932-ben bekövetkezett hirtelen haláláig független maradt, s ellenzékben tartotta a Kisgazdapártot. Gaál Gaszton halálát követően Eckhardt Tibor került a Kisgazdapárt élére. Eckhardt Tibort temperamentuma, szónoki tehetsége, európai látóköre nagy feladatokra teremtette, országos személyiséggé nőtte ki magát.. Szorgalmazta a földreformot, s a parasztságot akarta megtenni a nemzet legszilárdabb tartóosz- 12 12 A Pesti Hírlap 1930. október 14-i cikke a békési alakulásról. 28
