Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Agrárszervezetek a parasztság képviseletében
szekere elé fogni.” Nagy Ferenc beszédére mintegy feleletként, Filó Sámuel földmunkásköri elnök a szegényparasztság nevében fogadalmat tett: „...a magyar társadalomnak ez a rétege soha sem fog eltántorodni a hazafias eszmétől"'. Tildy Zoltán az „igazi” parlament hiányáról beszélt, szerinte a kisgazdák a válság közepette nem úgy jelentkeztek a politikai életben, „mint lázadó vád, hanem éppen most, amikor egy szörnyű tragédia után, legnehezebb idők jöttek el, kér részt az ország megtartásának munkájából. ’ni A Kisgazdapárt már alakulása pillanatában túl „konszolidáltnak tűnt. E túlzott toleranciát talán az magyarázhatta, hogy az 1930. szeptember 1-jei budapesti véres atrocitással járó munkástűntetést követően a hatalom minden ellenzéki szervezkedést fokozott figyelemmel kísért. Nagy Ferenc ezért sietett kijelenteni, hogy „nem vagyunk mi vad ellenzékiek”, ám egyben a parasztság szerepét is meghatározta, ahogyan fogalmazott, „a... nemzetnek erre a megmozdulásra szüksége van, mert az országot csak a magyar föld népének ősereje és újjászületése fogja romjaiból felépíteni”. A Kisgazdapárt politikai célkitűzései a közélet és az államszervezet demokratizálására irányultak. Bár nem általános, egyenlő, hanem csak titkos választójogot követelt, ám hangoztatta a gyülekezési, egyesülési és sajtószabadság intézményes védelmének szükségességét. Támogatta a képviselőház tiszta képviseleti rendszerének megőrzését, és a felsőház érdekképviseleti kamarává alakítását. A gazdaságpolitikában a mezőgazdaság fejlesztésének elsődlegességét követelte. Erőteljes banktőke- és kartellellenesség jellemezte a programot. Szorgalmazta a gazdasági élet teljes szabadságát, a monopóliumok eltörlését, s az államnak csak segítő, rendszabályozó szerepet szánt. A mezőgazdaságban a hitbizományok és az összes többi kötött birtok szabaddá tétele, valamint a nagybirtok egy részének kisajátítása révén kívánta földhöz juttatni az agrárproletárokat, valamint erősíteni a kis- és törpebirtokosokat. A megvalósítás részleteit azonban homályban hagyta. Nem határozta meg, hogy mekkora területet sajátítanának ki a nagybirtokokból, milyen nagyságú földet osztanának, illetve azt kárpótlással vagy annak mel- 11 11 1930. október 19. és Alföldi Függetlenség, Békési Hírlap, 1930. október 19. 27
