Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Összecsapás a pólusok között 1946 nyarán

bizonyította. Hajlok rá, hogy az itóbbi esetről lehetett szó. Erdei belátta, hogy Kovács kilépése a Baloldali Blokkból tragikus lenne a közvélemény előtt, a parasztpárti hűségnyilatkozat őt magát hozta volna bizonytalan helyzetbe, ezért ügyesen egy köztes megoldással próbálta a szelet kifogni a vitorlából.

Kovács határozott álláspontja meghátrálásra késztette a Politikai Bizottság ingadozó tagjait. A többség már hajlott valamilyen pártnyilatkozat megtételére. Erdei kétségbeesett kísérletet tett arra, hogy Veres eredeti javaslatát hozza vissza a tárgyalásba, azaz levél a Blokk vezetőinek, a párt nem nyilatkozik, Kovács Imre nyilatkozata elegendő a lapban. Kovács ezt nem fogadta el. Veres Péter kompromisszumként azt javasolta, hogy Darvas József szerkesszen egy nyilatkozatot a párt nevében, s azt az Elnöki Tanács tárgyalja meg.

Az értekezlet jegyzőkönyvéből nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy Kovács Imre akciójában mennyi volt a taktikai próbálkozás, az erőfelmérés, illetve mennyire vette komolyan az esetleges szakadással járó következményeket. Híresztelték, hogy a Kisgazdapárt miniszteri tárcát ígért neki, s ez esetleg szerepet játszhatott abban, hogy a szakításig hajlandó lett volna elmenni, de a hozzászólások alapján én úgy vélem, hogy Kovács ezt a lépését egy tapogatódzó akciónak szánta. Célja inkább a politikai üzenet megfogalmazása, semmint a meglévő erőegyensúly megbontása volt. Erre engednek következtetni a nyár és a kora ősz folyamán bekövetkező későbbi történések, illetve az a tény is, hogy az éles vita után azonnal a Kisgazdapártnak a Baloldali Blokkhoz írt memorandumával kezdett foglalkozni a Politikai Bizottság, melynek Kovács volt a napirendi előterjesztője. A Kisgazdapárt egyébként ebben az ultimátumszerű nyilatkozatában visszautasította, hogy minden hiányosságért őket teszi felelőssé a Baloldali Blokk, követelte, a községi választások kiírását, arányosítást a közhivatalokban és az erőszakszervezeteknél. Kovács javasolta, hogy a Parasztpárt foglaljon állást a memorandum ügyében, amivel Erdei is egyet értett. Farkas ugyan felvetette, hogy „... úgysem tehetünk mást, az már a szokás, hogy a Kommunista párt és a Szociáldemokrata párt megbeszélik a dolgot és minekünk bólintanunk kell. ” Erdei és többen visszautasították Farkas pesszimizmusát, s határoztak a parasztpárti választervezet megszövegezéséről. Érzékelhető volt a hangulatváltozás, s az elkövetke270