Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Parasztpárt szereplése az 1945-os választásokon
értekezlet időpontjában még kemény küzdelmet kellett folytatni azért, hogy egyáltalán önállóan indulhassanak a pártok a választásokon. Ezen az értekezleten már nem erőfelmérés történt, hanem valódi összecsapás, melyben Kovács Imre álláspontja kisebbségben maradt. A választási eredmények később őt igazolták. A szovjet és kommunista befolyás tovább erősödött, attól függetlenül, hogy a Kisgazdapárt megszerezte az országos választásokon az abszolút többséget. A budapesti választások eredménye a kommunista pártban is konfliktust gerjesztett. Az eredmény messze alulmúlta várakozásukat. Természetesen a szovjet párt bizalmatlanul latolgatta annak lehetőségét, hogy közvetlenül határai mentén nem kommunista-barát kormány alakulhat. Sztálin utasítására Vorosilov marsall, mint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke október 15-én magához hívatta a pártokat, s ahogyan azt dr. Zsedényi Béla, a Nemzeti Főtanács elnöke a SZEB angol képviselőjének másnap elmondta, Vorosilov követelte „hogy az elkövetkező választásokon valamennyi párt egy közös listára szavazzonA80 Vorosilov a közös listaállítást a polgárháborús állapotokkal és azzal indokolta, hogy Magyarország a bankcsőd szélén áll, s az élelmiszerellátás csak rövid időre elegendő. A pártok közötti tárgyalások azonnal elindultak a közös listán belüli arányokról. A Parasztpárt az október 18-i Intéző B zottsági ülésén tárgyalta meg a párt álláspontját a közös listaállítás kérdésében. Kovács Imre elutasította a közös listán való indulást, ám ha mégis létrejön a közös lista, akkor a parasztpártnak 15 %-os részesedést tartott reálisnak. A vitában a többség Kovács álláspontját támogatta, sőt Illyés még odáig is elment, hogy amennyiben ezt nem fogadják el, akkor a Parasztpárt lépjen ki a közös listából és önállóan induljon. Erdei a közös lista mellett érvelt, s árulkodó volt az a félmondata, hogy beszélt Rákosival, akinek megmondta, 10 % alatt a Parasztpárt nem tud tárgyalni. Rákosi Mátyás visszaemlékezéséből lehet tudni, hogy a Parasztpárt az egyeztető tárgyalásokra Kovács Imrét küldte el, aki lei tartott a 15 %-os követelése mellett, s azzal érvelt, hogy a Parasztpárt nagyon megerősödött vidéken, s a szegényparasztok körében 280 Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai konfrontáció, 1944-1948. Szerkesztő: Horváth Julianna. Napvilág, Budapest 2003. 119. o. 234
