Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
A Parasztpárt szervezeti kiépülése
moltak vele. Önéletrajzában, visszatekintve keserűen számolt be ki taszítás áról. Ö megsértődött, s hosszabb időre visszaköltözött Biharugrára, szülőfalujába. Nánási László 1983-ban megjelent emlékirataiban leírta, hogy ő maga sem szívesen látta Szabó Pál mellőzését, és azt, hogy Veres Péter lett az elnök, aki - úgymond - ott sem volt a Maroson 1939-aen. Alighanem igaza volt Veres Péternek, aki később azt írta magáról, hogy azért lett a Nemzeti Parasztpárt elnöke, mert „egy osztály — a szegényparasztság — képviselőjét érezték bennem. Abban a zenekarban, amelyet Rákosi dirigált, egy szólamot, a hajdani paraszti panaszdalt, azt hiszem, én tudtam a legjobban.''1243 Elfogadható az a vélekedés is, amit a másik esélyesről, Kovács Imréről szintén Veres Péter írt: „... ha becsvágyó szíve legmélyén önmagát tartotta is a megszervezendő nagy nemzeti és »nemzetmegtartó« Parasztpárt igazi rátermett vezérének, ...de belátta, hogy most különösen a szegényparasztok meghódításához (ehhez jó eszköz a Veres Péter-i »parasztvarázs«, a »magunk közül való ember«) és a munkáspártokkal való szükségszerű jó viszony kényszerű vállalásához én vagyok a megfelelőbbfigura. ” Veres Péter neve és személye azért is fontos volt, mert a helyi szervezetek megalakítása nehézkesen zajlott. A parasz:ok nem szívesen vettek részt ilyen jellegű szervezkedésben, s így, mire megalakultak a helyi csoportok, addigra a közigazgatási, karhatalmi, közhivatali pozíciókat már felosztották egymás közt a hagyományos pártok. Kétségtelen, hogy a kisgazdáknak, a szociáldemokratáknak hatalmas előnyt jelentett, hogy már a régi rendben is kiépített helyi szervezetik voltak. Sok helyen küszködött ugyanazzal a problémával a Kommunista párt és a Parasztpárt, s így számos községben egymásnak vált vetve alakították szervezeteiket. A helyi szervezetekben feladatot vállalt parasztemberek azonban legtöbbször csak a vasárnapot tudták a pártszervezési ügyekre fordítani, hiszen nekik is foglalkozniuk kellett a gazdaságukkal, szántaniuk, vetniük kellett. Egy induló szerveződés esetében, ráadásul a felfokozott politikai hangulatban természetesen ez nagyon kevésnek bizonyult. A Parasztpárt helyi szervezetei tehát nehézkesen, lassan alakultak meg. 243 243 Veres Péter: Az ország útján. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1965. 204. o. 192
