Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

A Parasztpárt szervezeti kiépülése

A vezető testületek viszont azonnal munkához láttak. Az Intéző Bizottság már az alakulás napján ülést tartott, s ezt követően 2-4 naponként üléseztek. Az első megbeszélésen elsősorban szervezési ügyekkel foglalkoztak.244 Kovács a Pa­rasztpárt Káté-jának, gyakorlatilag szervezeti szabályzatának megalkotása fontos­ságára hívta fel a figyelmet. A földigénylő bizottságok felé röpirat kiadásáról határoztak, annak érdekében, hogy ne oszoljanak fel a földosztást követően, ha­nem képviseljék a kisbirtokosok érdekeit a továbbiakban is, s elhangzott egy fon­tos mondat, mely szerint a régi kisbirtokosok érdekvédelmét is el kellene látnia a bizottságoknak. Ez azért lényeges, mert megfogalmazódott benne a kisbirtokos­ok szervezett bevonásának igénye, az az igény, hogy az új helyzetben, amikor már földhöz jutott a volt nincstelen paraszttársadalom, a Parasztpártnak is a bir­tokos-paraszti érdekek képviselete felé kell fordulnia. Darvas javasolt egy körlevelet kiküldeni arról, hogy a helyi szervezetek a má­jus elsejei ünnepségeket a munkáspártokkal közösen ünnepeljék meg, melyet az értekezlet elfogadott, de egyben dintött arról is, hogy minden év májusának második vasárnapján Dózsa ünnepséget szerveznek, mintegy ellensúlyozva a munkáspártok május elsejei ünnepségének súlyát. Nagy teret kapott a kormány munkája, melyről Erdei Ferenc számolt be, s melynek központi eleme a svábok és az Erdélyből áttelepítettek ügye volt. Erdei azt javasolta, hogy a svábokat egy-egy településre kellene csoportosítani, s he­lyükre magyarokat beengedni, azaz a svábkérdés a Parasztpárt esetében nem etnikai, hanem gazdasági kérdésként vetődött fel, a földhöz jutás szempontjából mérlegeltek. Hasonlóan nagy hangsúlyt kapott a pártiskola megalapításának kérdése is, s az akkori helyzetre jellemző, hogy Kovács Imre a Wien szálló épüle­tének megszerzését javasolta, melynek Sipos Gyula egy héten belül utánajárt, s jelentette, hogy annak kisajátítására lehetőség lenne. Ugyanilyen alapon javasolta Kovács a lóversenypálya lefoglalását is a párt részére, mert annak részvényei meg­felelő anyagi biztonságot jelentenének a későbbiekben a pártnak. Fontos felfi­gyelni arra, hogy már az indulás pillanatában mennyire fontos hangsúlyt kap a J4J Az Intéző Bizottság [NPP IB], 1945. április 26-ai ülésének jegyzőkönyve. (PIL, 284. f. 13. ö.e. II. kötet.) 193

Next

/
Thumbnails
Contents