Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Pártszervezés a Szabad Szó körül
magadolgozómi parasztság érdekvédelmét képviselik, lapjuk nem „a Kisgazda- pártról és a ParasztszövetségróT szól, melyben bár szükségszerűen részt vesz a parasztság, ám melynek törekvései eltérnek a Szabad Szó elképzeléseitől. Erdei nem hagyott kétséget afelől sem, hogy „... politikát csak politikai szervezettel lehet folytatni, tehát párttal, politikus vezetőkkel és utána menő szervezett tömeggel.” Elismerte, hogy szervezett politikai kereteket a parasztságnak a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata párt kínálhat, melyekben jelen kell lennie a parasztság képviselőinek, ám az még távolról sem elegendő. A politika taktikáját értő és a stratégiájában biztos alapokkal rendelkező vezetésre van szüksége a parasztságnak. Példaként a munkásság szervezeteit jelölte meg, „... mert egy politikai mozgalomnak nem abban van a létjogosultsága, hogy bizonyos taktikát hogyan szolgál, és hogyan valósít meg, ha csak ennyi a tartalma, akkor már nagyon is múlandó valami ez, hanem abban, hogy ez egész osztálynak a létét teszi világossá, és fölismerését ebben az osztályban igyekszik az emberek öntudatává tenni.” Erdei a Szabad Szó feladatát abban jelölte meg, hogy a mozgalom alapvető elvi és ideológiai kérdéseit tisztázza, s elfogadtassa az olvasókkal. Más ez az elképzelés, mint amit a Szabad Szó addig követett. A lap magyarázta és értelmezte a napi politikai eseményeket, eligazította olvasóit a háborús körülményekben. Erdei ennél többet akart. Politikai mozgalmat szervezni. Elvi tisztázást kierőltetni. Nem tudni, vajon miként viszonyult volna ehhez a Szabad Szó százezres olvasóközönsége, mert sajnos a német megszállás után a lapot betiltották, így a tervezett változtatás már nem valósulhatott meg. Ugyanakkor érdemes felfigyelni arra, hogy a politikai mozgalom szerepéről és a párt felfogásáról már ekkor éles különbség fogalmazódott meg Erdei és Kovács között. Erdei szavaira Veres Péter gondolatai azonban választ is adnak tulajdonképpen. A lap február 20-ai számában Veres érthetőnek és magyarázhatónak tartotta az olvasók türelmetlenségét, mely alapján napilappá szerették volna fejleszteni a Szabad Szót, határQzottabb politikai kiállást sürgettek, „dz a szellemi, politikai irány, melyet a Szabad Szó képvisel, soha nem jutott még a hatalomnak a közelébe se, u Erdei Ferenc: Néhány szó a parasztság politikai mozgalmáról. Szabad Szó, 1944. február 6. 3. o. 159
