Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Pártszervezés a Szabad Szó körül

nemhogy a kormányzásban szava lett volna. így hát nem tud semmi látható bizonyí­tékot adni arról, hogy ő különb volna, mint a többi. Az írók kitehetik a lelkűket: a néptómegek egyik része - sajnos ezidőtájt talán a nagyobbik része — nem hisz nekik. ”21j Oka például, hogy „... mindig csak beszélünk, már évek, évtizedek óta csak beszélünk a szervezkedésről és mégsem történik semmi.” Veres türelmet, bizakodást kért az olvasóktól, közelinek jelölte azt az időt, amikor a tervek és vágyak célba érnek, .. addig pedig tudni kell, hogy ez a kis lap ma minden: újság párt, szervezet, szelle­mi központ. ” A lap valóban betöltötte mindazokat a funkciókat, melyeket Veres felsorolt, s nem is eredménytelenül. Parasztszerzők tömege nevelődött ki az évek alatt, az előfizető-gyűjtő szervezet a háború alatt végig működött, hozta és vitte a híreket. A lap következő - február 27-ei - számában Kovács Imre áttekintette a föld­munkásszervezetek történetét, a földmunkás-szakosztály tevékenységét, annak szerepében megtalálva a továbblépés lehetőségét: „Ma tehát az a helyzet, hogy a földmunkásság a lehetőségek határain be­lül szervezkedhetik, s kívánatos volna, ha minél nagyobb számban csat­lakozna a Földmunkás Szakosztályhoz. ... s mivel a szervezés nem lehet cél csak eszköz, ...ki akarjuk dolgozni a földmunkásság programját. ’“14 Lehetősége erre már nem volt a Szabad Szónak. A március elején megjelenő számok hosszan foglalkoztak az 1848-as szabadságharc szellemével, közelgett ugyanis Kossuth Lajos halálának 50. évfordulója. A lap a nemzeti függetlenség­nek, a szabadságjogok biztosításának szentelte oldalait A szerkesztőségi cikk március 12-én Kossuth Lajos igazságairól, a szabadságról, a függetlenségről, a demokráciáról és a nemzetiségi kérdésről szólt. A Szabad Szó atolsó, még a régi szerkesztőség által összeállított száma 1944. március 19-én, a megszállás vasár­napján jelent meg. Címoldalát Kovács Imre Kossuth című vezércikke foglalta el. Amikor a lapot összeállították, nem tudhatták, hogy a magyar történelem egyik legtragikusabb vasárnapján fog az olvasókhoz eljutni. Jelképes, talán a lap ars poétikája is lehetne, ahogyan Kovács összefoglalta mondandóját: «... szabadság 213 Veres Péter: Magunk dolgáról. Szabad Szó, 1944. február 20. 3. o. 214 Kovács Imre: A fóldmunkásság útja. Szabad Szó, 1944. február 27. 1. o. 160

Next

/
Thumbnails
Contents