Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Parasztsors a huszadik század első harmadában
az általános választójog, a demokratikus önkormányzat az ő programjukban is szerepelt, ahogy a szabadságjogok biztosítása is. Ellentétben a marxista pártokkal, ők földosztást javasoltak, és az alulról önkéntesen szerveződő paraszti szövetkezetek hívei voltak. Az egyházi iskolákat államosítani kívánták, és korszerűsíteni szerették volna a közoktatást. Az agrárérdekek képviseletében lépett fel a Magyar Gazdaszövetség. Szerte az országban létrehozták fiókszervezeteiket, melyek gyakran összefonódtak a katolikus körök hálózatával. Kiépítettek egy szövetkezeti hálózatot is. Az 1898-ban létrehozott Hangya fogyasztási szövetkezetnek 1918-ban kétezer tagszövetkezete és 660 ezer tagja volt. Hasonló méretű hitelszövetkezetet is létrehoztak. A szövetkezetek a falvakban szatócsboltokat nyitottak, hiteleket nyújtottak a parasztoknak. A Gazdaszövetség a parasztoktól a nagybirtokosokig összefogott minden földtulajdonost, és igyekezett a parasztságot kivonni a szocialisták és a parasztpártok eszmei hatása alól. Katolikus politikusok egy csoportja hozta létre a 19. század utolsó harmadában a keresztényszocialista mozgalmat, akik az elesett emberek támogatását tűzték ki célul. A mozgalom az aktív szociális politikát kapcsolta össze a katolicizmussal Magyarországon. 1907-ben alapították meg a Keresztényszocialista Pártot. Legismertebb vezetőjük Giesswein Sándor lett, aki az egyházi vezetők rosz- szallását is kiváltva a választójog bővítését, a sztrájkjog elismerését hirdette. A keresztényszocialisták egy másik irányzata (pl. Prohászka Ottokár) elismerte ugyan a modern tudományos tanok érvényességét (pl. darwinizmus), sőt a társadalmi változások szükségességét (pl. egyházi földbirtok felosztását), de a gyökeres társadalmi reformokat elutasította. A keresztényszocialisták keresztény munkás szakszervezeteket is létrehoztak, melyek tagsága nagyjából egy tizede volt a szocialistákénak. A város és a falu közötti hatalmas különbség okán az alföldi szegényparaszt- mozgalmaknál már a földosztás követelésének gondolata is felmerült az 1890-es években. Az agrárszocialista mozgalmak közül kiemelkedett Achim András szervezete, mely joggal tekinthető a magyar földmunkásmozgalom kiindulópontjának. Áchim András egy felvidéki származású, Békés megyei szlovák-magyar 14
