Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)

Parasztsors a huszadik század első harmadában

családban született. A családnak 134 hold földje volt a békéscsabai járásban talál­ható gerendási pusztán. Achim érettségi után katonának állt, majd onnan lesze­relve megnősült. Felesége hozományaként 40 hold földdel és egy városi házzal gyarapodott az új család, de Áchimot nem vonzotta a város, továbbra is a geren­dási határban lévő tanyán lakott. 1904-ben lépett be a szegényparasztok és kis­gazdák által alapított Csabai Általános Népegyletbe, s rövidesen vezetőjévé vált. Bár jómódú gazdának számított, mégis hitelesen képviselte a nincstelen és sze­gény parasztság ügyét. Az 1905-ös választásokon a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával választották képviselővé Békéscsabán. Hirtelen haragú, indulatos, radikális parasztember volt, s maradt képviselőként is. 1905. május 11-én elmondott parlamenti szűzbeszé­dekor Benedek Elek a „magyar géniusz erejének dicsőséges tanúságtételét” érezte a helyszínen, Kossuth Ferenc pedig felkérte Áchimot, hogy lépjen át az ő Füg­getlenségi Pártjába. Áchimnak azonban más tervei voltak: magát szocialistának tartotta, és kizárólag választóira, a békéscsabai nincstelenekre, antiklerikális ele­mekre, az elégedetlenek nagy tömegeire támaszkodott. Mandátumát paraszti támogatással szerezte, de önjáró személyiségként egyetlen pártprogramot sem vallott magáénak. A királyi udvarnak az országgyűlési üléseket folyamatos elna­poló döntései elleni felháborodásában mondotta e szavakat: „A magyar nép odalent az Alfáidon nem ül fel a bécsi kamarilla cselszö­véseinek, a magyar nép nem azért küldött ide minket, hogy a bécsi Smolen Tóniid gúnyosan vigyorogjanak a magyar népképviselők gyenge­sége felett, hanem azért, hogy jogokat és törvényeket alkossunk a haza és a nép javára. ’6 ■ A budai színkörben szereplő népszínházi társulat 1905. július 21.-én egy fővárosi életképet mutatott be Guthy Somától. A bohózat címe Smolen Tóni, egy sokat emlegetett udvari lakáj, kinek neve bizonyos értelemben tendenciózus politikai fogalommá lett. ; Az országgyűlés képviselőházának 40. ülése, 1905. október 10. Az 1905. évi február hó 15-ére hirdetett Országgyűlés képviselőházának naplója [Képviselőházi napló]. Athenaeum, Budapest 1906. II. kötet. 22. o. 15

Next

/
Thumbnails
Contents