Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Pártszervezés a Szabad Szó körül
Erdei Ferenc egyik visszaemlékezésében a Parasztpárt vezetői közötti tagolódást plasztikusan írta le: „Mi tulajdonképpen Darvassal és Veres Péterrel szektások voltunk olyan értelemben, hogy mi nem álltunk szóba a kisgazdákkal. Számunkra azok rohadt kuIákok és egyebek voltak. ... Visszahúzódtunk és ezzel önkéntelenül is teret engedtünk Kovács Imrének, aki nagyon tudatosan politizált.m2 Erdei megállapítását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a parasztegység ügyéről a Szabad Szóban nyáron lefolytatott eszmecsere, a kisgazdák körében is cselekvési folyamatot gerjesztett. A Kisgazdapárt a háború éveiben nyílt politikai tevékenységet kevéssé vállalt. Vezetői, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, majd Kovács Béla inkább a megmaradást, a szakmai szervezkedést tekintette lehetséges formának. Bár a Szabad Szó szerkesztőségével, illetve a köré tömörült népi írókkal 1940-re kiegyensúlyozott lett viszonyuk, ám megzavarta a kapcsolatot, hogy a kibontakozott vitában a Szabad Szó a paraszti összefogás ügyében hangadóvá és kezdeményezővé vált. Nagy Ferenc már az 1939-es választási kudarcot követően felvetette egy politikamentes parasztszervezet létrehozását. Gondolatait megvitatta Kovács Bélával, a Kisgazdapárt másik parasztszármazású vezetőjével. Kovács Béla szkeptikus volt, úgy vélte radikális politikai jelszavakkal lehet elsősorban mozgósítani a parasztságot. Nagy nem tett le tervéről, s a Teleki Pál halála utáni hatalmi átrendeződést kihasználva, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztertől engedélyt szerzett a létesítendő Parasztszövetségre.182 183 1941 szeptemberének végén, Budapesten, a Debrecen étteremben megalakult a Parasztszövetség, mely alapító okirata szerint politikai tevékenységet nem folytatott, gazdasági, társadalmi és művelődési kérdésekkel, szervezéssel foglalkozott. A mintegy 150 paraszt és földmunkás mellett ott volt a népi írók közül Veres Péter, Szabó Pál, Darvas József, Illyés Gyula, Kodolányi János, Sinka István. Figyelmet érdemel azonban, hogy ez a névsor nem azonos a Szabad Szó körül megtalálható népi írók körével. Illyés nem vett részt a Szabad Szó munkájában, saját kulturális folyóiratának alapítását, szerkesztését végezte, Kodolányi és Sinka pedig távol tartották magukat a Szabad Szótól. 182 PIL, 867. f. l/e-36. III. 22, 28 lapok. |y Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. Európa Kiadó, Budapest, 1990. I. kötet 49. o. 145