Szeredi Pál: A Parasztpárt két évtizede. A Nemzeti Parasztpárt két évtizede 1939-1960 (Pilisszentkereszt, 2014)
Pártszervezés a Szabad Szó körül
Sokan vettek részt az alakulásban, olyanok, akik nem voltak a Szabad Szó körének tagjai, kevesebben azok, akik kötődtek a laphoz. A szövetség a későbbiekben sem tudott gyökeret verni, s ennek oka elsősorban abban ismerhető fel, hogy a radikalizmustól távol tartotta magát még az általa képviselt gazdasági ügyekben is. A Parasztszövetség elnökévé Nagy Ferencet, főtitkárává Kovács Bélát választották. A Szabad Szó üdvözölte a szervezet megalakítását. Mindennél fontosabbnak tarjuk, hogy a parasztság látható szervezetekbe tömörüljön s érdekeinek védelmére egész erejével álljon ki."1*4 Bár a parasztságon belüli éles elkülönülésre ismételten felhívta a figyelmet, ám úgy ítélte meg, hogy a művelődési, gazdasági felvilágosítás hasznos és támogatandó cél lehet, ezért támogatták Nagy Ferenc kezdeményezését. Ugyanakkor Kovács Imre azt is bejelentette, hogy a Szabad Szó nem elégszik meg pusztán társadalmi, gazdasági, művelődési szervezkedéssel, hanem a parasztság politikai tömörülését kívánja előmozdítani. Az újság következő számának címoldalán Nagy Ferenc egész oldalas írásban mutatta be a Parasztszövetséget a Szabad Szó olvasóinak, egyben megköszönve Kovács és a lap szerkesztőinek támogató nyilatkozatát.18^ Jellemző ugyanakkor, hogy a Parasztszövetség hivatalos lapja a Kis Újság című napilap lett, s nem a Szabad Szó, mely mind terjedelmében, mind külalakjában szegényesnek tűnt a Dessewffy Gyula által szerkesztett városi napilappal szemben. Később - 1943-ban - a szövetség keretein belül született meg a Földmunkás szakosztály, amely a paraszti szervezkedés egyik legális fedőszerve lett. A szakosztályon keresztül csatlakozott a Parasztpárthoz a Györffy-kollégisták közül Sz. Szabó Pál, Horváth Lajos ás Sipos Gyula. A kollégisták, akik szoros kapcsolatot tartottak fenn az illegális kommunistákkal, már rendszeres szerzői, esetenként szerkesztői is voltak a Szabad Szónak. Az illegális baloldaliaknak tulajdonképpen csak ez az egyetlen lehetőségük volt a nyilvános megszólalásra. A paraszti sorból érkezett kommunista fiatalok könnyen be tudtak illeszkedni a parasztság politikai érdekvédelmét szolgáló szervezetbe, 184 185 184 Kovács Imre: Levél a Magyar Paraszt Szövetségről. Szabad Szó. 1941. november 16. 1. o. 185 Nagy Ferenc: A Magyar Parasztszövetség. Szabad Szó, 1941. november 23. 1. o. 146
