Gombos Zsuzsa (szerk.): Egy barátság utolsó felvonása. Gombos Gyula és Szijgyártó László levelezéséből 1973-1983 (Lakitelek, 2013)

1983

ahogy tanácsoltam, a Magvetőhöz, Kardos titkárságára. Ott közölték vele, hogy Kardos nincs bent s csak nagyon ritkán jár be. így Turián nem hagyta ott a kéziratot, de a titkárság elkérte tőle a címét és telefonszámát. Néhány nap múlva fel is hívták, hogy vigye be a kéziratot. Be is vitte. Én ugyanis, amint már jeleztem nektek, még január elején írtam Kardosnak a Hillsdale dolgában. E levélben figyelmébe ajánlottam Komjáthy kéziratát is, jelezve, hogy azt majd el fogják juttatni hozzá. Szóval, most bekérte, s így némileg remélhető, hogy belenéz, vagy kiadja valakinek olvasásra. Úgy érzem, hogy a továbbiak, sok minden egyébbel együtt, jórészt Kardos egészségi állapotától függnek.

A pillanatnyi helyzet szerint az idén nem látogatunk haza. Hosszabb időt szeretnénk Párizsban tölteni, hogy ismét szétnézzünk, hátha át lehetne mégis költözni. Szuszika ezt nagyon szeremé, mi is persze. De jövőre, ha Isten segít, ismét hazamennénk. Másképp azonban, mint eddig. Az állandó rohangálást nincs kedvem újra végigcsinálni. Csak a régi és legközvetlenebb barátokkal akarok érintkezni. S ha adnak hozzá vízumot, kb. két hónapig maradnánk. Viola ugyanis Budapesten, Debrecen és a Balatonon kívül jóformán nem ismer semmit az országból. Most azt is meg szeretné nézni, meg múzeumokat, színházakat, operát - mindebből háromszori látogatás alatt sem láttunk semmit. Szóval, ez a tervünk jövőre. Addig az is eldől, hogy egyáltalán lehet-e szó a párizsi átköltözésről.

Mindkettőtöket ölelünk és csókolunk

sok-sok szeretettel:

Gyula

*

96