Gombos Zsuzsa (szerk.): Egy barátság utolsó felvonása. Gombos Gyula és Szijgyártó László levelezéséből 1973-1983 (Lakitelek, 2013)

1982

se közvetítő, se patronáló szerepet. Nincs itt nekem akkora súlyom, hogy megtehessem. Tudom, illetve gondolom, hogy bizonyos esetek miatt olyasféle látszatba keveredhettem, hogy van, de ez csak látszat, amihez a , jószerencse” meg a vak véletlen „segített hozzá”. Kardos és köztem az idők folyamán kialakult - sokszor számomra is érthetetlenül - valamiféle kölcsönös megbecsülésen alapuló jó viszony, sokszor még ad is a szavamra, meghallgatja a véleményemet, de korántsem mindig és mindenben. Amit nem is kívánhatok tőle, mert megértem, amit P. Sanyival, H. Bandival meg Veled - hazalátogatásaitok alkalmával - velem kapcsolatban érzékeltetett, az csupán a nála végzett munkámért tanúsított megbecsülés, semmi több, bár ez nekem elég.

Egy kicsit messzire kalandoztam a Komjáthy-kézirattól de csak azért, hogy jobban megértsd a semleges válaszom. A lényeg: írd meg, mi legyen a Kitántorgott egyházzal, hogy Turiánt tájékoztathassam.

Violának sok csók és kézcsók, Irénem is mindkettőtöket szeretettel üdvözöl, 1983-ra minden jót - főleg egészséget! - kívánok.

Laci

*

89