Gombos Zsuzsa (szerk.): Egy barátság utolsó felvonása. Gombos Gyula és Szijgyártó László levelezéséből 1973-1983 (Lakitelek, 2013)

1981

amikor ennek érvényesítése a legkisebb mértékben sem függ tőlem. Lehet, hogy senkitől személy szerint, csak a körülményektől. Azóta Tatay Sanyi kétszer is írt, s azt magyarázza, hogy hiábavaló dolog a sorrendben okoskodni, s a Hillsdale kiadására tett ajánlatot fogadjam el. Persze, a kérdés az, hogy érvényes-e még? Gondolom, te ezt Kardostól megtudhatod. Lényegileg két dolgot szeretnék tudni, ha lehet. Érvényes-e még a Hillsdale-re vonatkozó ajánlat, s ha igen, mikor kerülhet a kiadására sor. A többivel, úgy látom, még gondolatban sem érdemes foglalkozni. A körülmények egyszer vagy megcsinálják maguktól, vagy eleve kilátástalan.

Ha nem jön közbe semmi, mi az idén kora ősszel szeretnénk Pestre menni, s tanulva a tavalyi rohangálásból, csak Pestre. S elég korán, amikor még szép idő remélhető. Viola szeretné tudni, hogy mikor nyit az Operaház, mert egy-két előadást szívesen megnézne. És mikor nyitnak a színházak? Még egy-két apróságról. Ha a golyóstollhoz a betétek el- fogyóban vannak, írd meg, hogy még időben küldhessek (ha lehet?) újakat. S ha mégis szükséged lenne valamelyik szótárra a felsoroltak közül, vagy valami másra, csak írd meg, én szívesen elküldöm. Itt egyébként különösebb újság nincs, csak annyi talán, hogy nemsokára jön Csoóri egy Bartók ünnepségre, amit Hamza rendez. De erről majd inkább utána. Addig is mindkettőtöket sok szeretettel ölelünk és csókolunk:

Gyula

*

63