Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
A társadalom bizalmának jelei
jeleseinek képviseletében foglalt helyet. A felszólalók között ott található Tamás Gáspár Miklós, a polgári radikális ellenzéktől, Páska Csaba a környezetvédő mozgalmak képviseletében, Mécs Imre az 1956-os felkelők, Zétényi Zsolt a Bajcsy- Zsilinszky Társaság nevében, Szilágyi Sándor a Menedék Bizottság alapítói megbízásából és még lehetne sorolni, hiszen minden egyes megszólaló saját maga mellett valamilyen szervezett törekvést vagy egyesületet is képviselt. És akkor még nem is említettük a hallgatóság soraiban helyet foglalókat, akik szót ugyan nem kaptak, de jelenlétükkel is erősítették a Fórum összefogó, kompromisszumkereső szándékát. Az MDF szervezői a határon túli magyar kisebbségek, kiemeltem a Romániában élő magyarság helyzetének javítására összeállítottak egy dokumentumot, melyet ajánlásként a március 6-i és 21-i tanácskozás elé terjesztettek.71 Rögzítették, hogy a romániai magyarság súlyos helyzete Magyarország belső ügyévé vált, mivel a magyarországi népesség számottevő részének rokoni és baráti kapcsolatai vannak Erdélyben. A Romániából megindult menekült áradat és az onnan Magyarországra áttelepülni kívánók magas száma indokolttá teszi az ajánlás megfogalmazói szerint, hogy az Országgyűlés és a kormány foglalkozzon a menekültek magyarországi elhelyezésével, letelepedésének kérdéseivel. Szorgalmazták a magyar kormány fellépését nemzetközi fórumokon, feltárva és elítélve a Romániában élő magyar kisebbség elleni támadásokat és a felszámolásukra irányuló intézkedéseket. Szükségesnek tartották, hogy kormányközi bizottság létesüljön a magyarországi civil szervezetek bevonásával, mely a menekültek és áttelepülők ügyeit megnyugtatóan rendezni tudja. Fontosnak tartották az ajánlás készítői, hogy mind a kulturális élet fórumain, mind az oktatásban, mind a tömegtájékoztatásban kellő súllyal essen szó a határon túli magyarság értékeiről, helyzetéről, különösen az őket érő asszimilációs törekvésekről. Emellett ajánlotta, a magyar alkotmányba toldjanak bele egy olyan cikkelyt, amely kimondja, hogy Magyarország szolidaritást vállal a külföldi magyar kisebbségekkel. Az ajánlást a vitában többen kiegészítették, finomították, a Joó Rudolf és társai által szerkesztett összefoglaló anyag pedig megfelelő hátteret adott a kezdeményezés tárgyalásához. Március 6-án a felszólaló Király Zoltán bejelentette, hogy hat ország71 Lásd 51. számú lábjegyzet. 85
