Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

A társadalom bizalmának jelei

gyűlési képviselő beterjeszt egy törvénymódosítási javaslatot letelepedési alap létesítésére, azoknak az erdélyi magyaroknak a számára, akik Magyarországon kívánnak élni. A kormány február 25-én egyébként már felállította a javaslat által szorgalmazott tárcaközi bizottságot, és Királyék kezdeményezésére az Országgyűlés március 17-én létrehozta a letelepedési alapot, illetve megnyitott egy bankszámlát, ahová a menekültek megsegítésére fizethettek be az emberek támogatást.

Csoóri Sándor felszólalásában kifejtette: „Az erdélyi magyarság súlyos helyzete Magyarország belpolitikai problémájává vált, mert nagyszámú román menekült árasztja el az országot’V2. Szőcs Géza erdélyi magyar költő, akit a román hatóságok 1987 őszén emigrációba kényszerítettek, javasolta a magyar kormánynak: vegye fontolóra annak engedélyezését, hogy évente meghatározott számú romániai magyar települhessen át Magyarországra. Azt ajánlotta, hogy az áttelepülők kvótáját a nyugaton évente politikai menedékjogot kérő magyarok arányához, illetve a születési arányszám hanyatlásához képest állapítsák meg. Éva Maria Bárki, egy Bécsben élő jogásznő azt javasolta, hogy a magyar kormány kezdeményezze az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, hogy létesítsen Magyarországon is egy menekültirodát, mely központja lehetne a Romániából menekülök pénzügyi és politikai megsegítésének.

Az MDF ajánlásai semmiképpen nem nevezhetők sem szélsőséges, sem radikális követelésnek. Véleményem szerint inkább megerősítették azokat a párton és kormányon belüli törekvéseket, amelyek felismerték, hogy a magyar-román viszony normális feltételek mellett nem rendezhető, a magyarországi hatóságoknak és politikai szereplőknek mindenképpen foglalkozniuk kell a határon túli kisebbségek sorsával. Emlékeztetnék Szűrös Mátyásnak, az MSZMP titkárának egy 1988. január 25-én, a Kossuth rádió Rádiónapló című műsorában elhangzott kijelentésére, melyet egy hallgatói kérdésre adott válaszában mondott: „Magyarország erkölcsi, politikai és jogi felelősséget érez a romániai magyar kisebbség tagjai iránt, akik közül egyesek azt kérték, hogy Magyarországon telepedhessenek le. [...] A Kárpát-medencében élő magyarok a magyar nemzet részét képezik’V3 — hangsúlyozta, miközben utalt a ma- 72 73

72 Lakiteleki Rendszerváltó Archívum. A Magyar Demokrata Fórum 1988. március 6-i

és 21-i tanácskozásának jegyzőkönyve, (rendezés alatt)

73 Szűrös Mátyás rádiónyilatkozata. MTI hír. 1988. január 26.

86