Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
A társadalom bizalmának jelei
szerepe egyre inkább kiteljesedett. A kisebbségi magyarság kérdése egyébként is hatásos hívó szó volt már évtizedek óta a sorskérdések iránt érzékeny emberek számára, de ennél fontosabb volt, hogy ezen a vitán nem pusztán a sérelmek felsorolása, hanem a megoldás keresése volt a jellemző. Emlékeztetni szeretnék Bíró Zoltánék 1984-es Kádár Jánoshoz írott levelére, és az abban megfogalmazott javaslatokra70, elsősorban azért, mert igazolását adja a nemzeti demokraták következetes programépítő munkálkodására. Az akkori javaslatok 1988 márciusában már olyan politikai intézkedéscsomagban öltöttek testet, mely megkerülhetetlen ajánlást tartalmazott a kormányzat számára. A Fórum és szervezői, valamint törekvéseinek támogatói nem vettek tudomást a párt fenyegető magatartásáról, törvényes joguknak tekintették, hogy összejöjjenek tanácskozni, és törvénybe iktatandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat, javaslatokat fogalmazzanak meg a kormány és az Országgyűlés számára. Mivel a magyarországi sajtó semmilyen tájékoztatást nem adott a Fórum rendezvényeiről (ekkor már a január 30-i vitán túl, a március 5-i miskolci és kiskunmajsai vita is lezajlott), ezért a március 6-i tanácskozás egyben azt a célt is szolgálta, hogy a Fórum addigi rendezvényeiről, azok elfogadott nyilatkozatairól is tájékoztatást adjanak a szervezők. Jelzésértékű egyébként, hogy mind a január 30-i, mind a márciusi vitákon a szervezők adták ugyan a levezető elnököt, de az elnökségbe olyan személyeket kértek fel, akik egyben reprezentálták a jelen lévők sokszínűségét, a Fómm azon törekvését, hogy minél több alternatív szervezetnek adjanak megszólalási, meg- ismerhetőségi lehetőséget. Március 6-án délelőtt például az elnökség sorában foglalt helyet Király Zoltán országgyűlési képviselő, Csoóri Sándor a Fómm egyik kezdeményezője, Czine Mihály irodalomtörténész, az erdélyi irodalom magyarországi terjesztésének egyik legkövetkezetesebb patrónusa és Bégány Attila, az akkoriban megalakult úgynevezett Klubtanács, azaz a fiatalok társadalompolitikai klubjait összefogó szervezet titkára. A március 21-i vita délelőttjének elnöki asztalánál Göncz Árpád 1956-os elítélt, Nagy Gáspár és Csengey Dénes a Fómm részéről és Eszterházy Péter a polgári irodalom 70 Tizenkilencek levele Kádár Jánoshoz. Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai. 1968-1987. Barangoló Kiadó, Pilisszentkereszt, 2017. 301. o. 84
