Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
A párbeszéd indulási nehézségei
kétséges, hogy Pozsgay szóban tájékoztatta Grószt a Lakiteleken történtekről. Az október 19-én írott Pozsgay levél, melyet mint a Népfront főtitkára jegyzett, Lukács Jánosnak címzett és a fejléce tanúsága szerint csak neki küldött meg, pontosan kirajzolta, miként vélekedett Pozsgay a találkozóról és annak utóéletéről. Pozsgay ebben a levélben megírta, hogy személyes döntése volt a találkozón való részvétel és felszólalás, arról nem konzultált a párt vezetőivel és nem kérte a testületek engedélyét. Hozzá kell tennünk - bár a levélben nem említi —, hogy Pozsgay a Hazafias Népfront főtitkáraként tartott előadást, nem mint magánember, azaz hivatalosan képviselte az egyik hatalmi szervezetet Lakiteleken. Pozsgay a levélben felvetette, hogy a részvétel melletti döntésében mérlegelte, mennyire fogják szerepléséért támadni, milyen pártintrikák fognak indulni ellene a későbbiekben, de úgy vélte, hogy a reformokat segíti, ha jelen van egy civil, baráti, ugyanakkor rendszerkritikus rendezvényen. Levelében felidézte előadása fő mondanivalóját, és kitért a többi felszólalásra is, kiemelve, hogy összességében konstruktív és megegyezésre törekvő volt a találkozó hangulata. „A lakiteleki találkozó egyike volt a manapság egyre szaporodó találkozóknak, melyek az eddigi intézményes kereteket túllépve spontán módon, a hatalom szándékától függetlenül létrejönnek — írta a levélben. - Ezek politikai és törvényes integrálásának módját meg kell találni, mert a tiltás nem vezet eredményre, sőt bomlasztja a közmegegyezést. A lakiteleki azonban minőségileg más, mint a többi spontán szerveződés. Reprezentativitása, az ott megjelentek kvalitása és társadalmi kapcsolata miatt jelentősége és hatása felülmúlja minden eddigi hasonló kezdeményezés jelentőségét és hatását. ’42 Pozsgay ezekkel a mondatokkal tulajdonképpen kijelölte a Magyar Demokrata Fórum politikai helyét, a vele történő konzultáció formáját. Kiemelte mind az úgynevezett ellenzéki közegből, mind a hőzöngő vagy panaszkodó kritikus körből, és potenciális partnernek, a lefolytatandó konstruktív párbeszéd egyik szereplőjének állította be a Fórumot. Az 1987 nyári, kora őszi megnyilatkozások egyértelművé tették, hogy a kormányzat kereste az értelmiséggel általában, de ezen túlmenően a társadalom civil szerveződéseivel is a lehetséges kapcsolatot, ahogy 42 Feljegyzés Lukács János elvtársnak az 1987. szeptember 27-i lakiteleki találkozóról. 1987. október 19. MNL OL M-KS 288. f. 5/1019. ő. e. 55. o.
