Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Szavak és szándékok
te ennél több vitatkozó véleményt, számosabb ellenkező szavazatot számlált. Elsősorban azért, mert a jelenlévő reformerek szerint a nyilatkozat nem támaszkodott eléggé az uralkodó párton belüli megújulást akaró csoportra, és explicite megfogalmazódott benne az önálló, azaz a párttól és annak szatellit szervezeteitől független politikai szerveződés gondolata. Bihari, Gombár, Kosa Ferenc, Pozsgay Imre és a hozzájuk csapódó Czine Mihály a Hazafias Népfront védernyőjét tartották a legfontosabb garanciának arra, hogy ne érje támadás, a politikai gerillaakciókban ne semmisüljön meg a kezdeményezés. Kétségtelen, hogy senki nem láthatta előre, milyen következményei lesznek a Lakiteleki találkozónak. Valóban lehetett tartani attól, hogy mind a belügyminisztériumi erőszakszervezetek, mind a politikai erőterek lecsapnak a Fórumra, csírájában elfojtják a kezdeményezést. A Magyar Demokrata Fórum azonban nem illegális szerveződés volt, nem támadta az alkotmányos berendezkedést, és ajánlásai nyitottak voltak a pártreformerek előtt is, igaz nem azok irányításával, és nem az általuk javasolt keretek (egypártrendszerű pluralizmus) között képzelték el a jövőt. Kimondva, kimondatlanul a szocialista politikai rendszer és gyakorlat nemzeti ellenzékének megszerveződésére hívott a nyilatkozat. Nem annak felváltására, demokratizálására, hanem egy új típusú nemzeti demokrácia alapvető kereteinek kialakítására. Felmerül a kérdés; minek köszönheti a Lakiteleki találkozó, hogy a rendszerváltoztatás szimbólumává, a pártállam lebontásának elindítójává, a demokratikus Magyarország kialakításának kezdeményező összejövetelévé vált? Mik voltak okai annak, hogy nem zsugorodott össze, mint számos más alakuló szerveződés, nem vált belterjessé, pusztán zúgolódó baráti társasággá? Mindenekelőtt azt kell megemlíteni, hogy nem a Lakiteleken elhangzott előadások és hozzászólások miatt. Ott inkább az együttlét jelentett katartikus élményt és kevésbé a mondandó. Jelentősége utóélete miatt meghatározó. Elsősorban azért, mert a kezdeményezés első pillanatától vállalta a nyilvános vitát és párbeszédet. Nem kétséges, hogy ebben nagy szerepe volt a jelen lévő Pozsgay Imrének és a párton belüli reformereknek, akik továbbvitték a párbeszédet, a lakiteleki szellemiséget bele illesztették az értelmiségi körökbe, a párton belül folyó vitákba. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy - bár nem kérdezték meg a résztvevők48