Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

1956 újraértékelése és következményei

határozottabb [befolyásolására,] a nemkívánatos jelenségek, az átalakulással együtt járó politikai szélsőségek elleni fellépésre, ha kell, ellentámadásra.498 - mondta. Grósz tehát arra hívott fel, hogy a párton belül szövetkezzenek az eltérő nézetek, és biztosította az ezt elfogadókat arról, az MSZMP határozottan kézben kívánja tartani az átalakítás gyeplőjét, nem fog hátrálni, hanem akár támadni és harcolni is fog a hatalom megtartásáért. Egyszerre szólt az ortodoxoknak és a reformistáknak, hajlandónak mutatkozott visszalépni, ám nem volt hajlandó visszakozni.

Grósz beszédében nem is elsősorban a Pozsgay-ügy kérdésével, hanem az átmentben szerepet játszó erőkkel és az MSZMP stratégiájával foglalkozott. Érdekes felidézni mit mondott az ellenzéki erők csoportjairól. Pozsgay kapcsolata a nemzeti demokratákkal közismert volt. Pozsgay esetleges önálló szövetsége ezzel a csoporttal azonban nem. Grósz tehát kijelentette: „Az alternatív gondolkodók higgadt, a nemzet sorsáért aggódó képviselői, miközben szenvedélyesen fellépnek tényleges gyengeségeink vagy múltbéli hibáink ellen, tartózkodnak a végletektől, elhatárolják magukat az anarchiától, együttműködési szándékuk erősödik, maguk is keresik saját konstruktív platformjaikat, rendezik soraikat, vállalják célként a szocializmus építését, de vitatják az MSZMP módszereit. Ezekkel az erőkkel reális lehetőségnek látszik egy tartós politikai szövetség megteremtése. ” Lám, máris kipipálható az egyik ellentét, hiszen a párt szövetségesévé válhat az az erő, melyben a Pozsgay nevével fémjelzett, párton belüli reformerők is partnert láttak.

„Az ellenzéki erők szélsőséges szárnya élezi a viszonyt, az együttműködés ellen lép fel, és a rendszerrel szemben hangolja a befolyása alatt lévőket — folytatta Grósz. — Mi a taktikájuk? Mindenekelőtt az, hogy az MSZMP-t többfelé kell darabolni; felbontani egy reformszárnyra, illetőleg egy sztálinista szárnyra. Ezáltal legyengülne a párton belüli centrum, ily módon csökkenteni lehet az MSZMP befolyását, ugyanakkor a tőlünk leszakadók egy része hozzájuk csatlakozik. így alakulhatna ki szerin- 198

198 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei 1. kötet. (Szerkesztette és jegyzetekkel ellátta: S. Kosztricz Anna-Lakos János- Némethné Vagyi Karola-Soós László-T. Varga György.) Jegyzőkönyv a Központi Bizottság 1989. febmár 10-11-én megtartott üléséről. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1993. 3. o.

232