Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
1956 újraértékelése és következményei
kis politikai szervezet megjelenjen, hanem inkább az, hogy megtörténjen az ország népének minél szélesebb körű bevonása a politika alakításába. Dr. Balogh László, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság osztályvezetője elmondta, hogy az MSZMP legfelső testületéinek még nincs végleges koncepciója a választások ügyében, ám ennek ellenére van megfelelő alapja a véleményalkotásra a párttagok vitái és a megyei testületek állásfoglalásai nyomán. A következő választásokon az állampárt képviselője a lajstromos és egyéni választókerületek kombinációját, a bevált jelölőgyűléseket s a koalíciós listát tartotta célszerűnek. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a jelölőgyűlés megreformálhatatlan intézmény, amit az is bizonyít, hogy az 1985-ös választáson ott történt a legtöbb visz- szaélés. Emellett az országos listát is elvetendőnek tartotta. Szerintük sem lenne jó előrehozott választásokat tartani, mert az igen nagy kockázattal járna. Az eltérő álláspontok ellenére közös állásfoglalást dolgoztak ki s fogadtak el a résztvevők. A dokumentumot - melyet az Országgyűlés elnökének, az Igazságügy Miniszternek és Pozsgay Imre államminiszternek címeztek -, aláírta az alternatív szervezetekkel együtt az MSZMP képviselője is. Figyelmet érdemel, hogy az MDF és az MSZMP képviselője egyaránt elfogadhatónak tartott egy javaslatsort a választások megváltoztatásával kapcsolatosan. Ilyen addig még nem fordult elő, s ez biztatónak tűnt a későbbiekre nézve. Február 10-11-én tartotta rendkívüli ülését az MSZMP KB. Összehívására azért került sor, mert a Pozsgay Imre bejelentését követő vitát a Politikai Bizottság nem kívánta saját hatáskörében lefolytatni, hanem azt a Központi Bizottság elé utalta. A KB ülés előtt sokféle találgatás keringett szóbeszédként. Abban minden elemző egyetértett, hogy Pozsgay Imre felelősségre vonása, esedeg pártból történő kizárása nem fog felmerülni, ám kérdéses volt, hogy mekkora engedményekre kényszerítik a reformistákat, illetve milyen erőviszonyok mentén fog kialakulni a pillanatnyi megbékélés. A KB ülés a nyilvánosság teljes kizárásával folyt, titokzatosság lengte körül. Véleményem szerint ez az MSZMP KB ülés sorsdöntő befolyással bírt a rendszerváltoztatás folyamatára. A reformok várható hatását illetően az előző hónapokban a Magyar Szocialista Munkáspárton belül erősen megoszlottak a vélemények. Voltak, akik az átalakulástól a párt vezető szerepének elvesztését féltették, mások 230
