Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Új esztendő, lendületben az ellenzék
Csurka István is a közös felelősségről beszélt. Kifejtette, hogy ő, személy szerint nem akarja, hogy a Magyar Demokrata Fórum párttá szerveződjék, miután abban sem hisz, hogy a többpártrendszer automatikusan mindent megold. Számára inkább az a fontos, hogy közelebb jutnak-e a döntésekhez, érdekeik érvényesítéséhez azok, akiknek erre eddig nem volt lehetőségük. Szerinte attól függ a demokrácia hitele, hogy ezeknek az embereknek lesz-e a jövőben valamiféle politikai sikerélményük, azaz legitimálják-e a független szervezetek körében megfogalmazódó szándékokat, azt a társadalmi berendezkedést, amelyet elérni szeretnének. Hitet tett amellett, minden független szervezet érdekelt abban, hogy a demokratizálódás békés úton történjen, ezért nem szabad gerjeszteni az indulatokat, hanem kiegyezést kell elérni. Kijelentette a Demokrata Fómm az alkotmányozó nemzetgyűlés fontosságáról meg van győződve, de azon a véleményen van, hogy a választásokat nem szabad elkapkodni. Szerinte az egypártrendszerből egyelőre a „félpártrendszerig” kellene eljutni, ami azt jelenti, hogy az MSZMP önként adja át néhány jogát a társadalomnak. Csurka István úgy vélte, a valódi átalakulás felé a hatalom megosztásán át vezet az út. Fabriczki András, az MSZMP XIX. kerületi bizottságának titkára is arra helyezte a hangsúlyt, hogy az embereknek tudniuk kell, milyen álláspontok között van választási lehetőségük. Hangoztatta, hogy az öndefiniálás kötelezettsége az MSZMP-re is vonatkozik. Halász József a Pártfőiskola munkatársa arról beszélt, hogy a pártban erősödik az a vélemény és arc, amelyik nem kikényszerített taktikaként fogja fel a demokratizálást és nem visszafelé kacsingat. „A társadalmi érdekre alapoztuk a nemzeti egységet, ám ez az egység hatalmi eszközökkel kikényszerített volt, nem meglepő, hogy a súlyosbodó helyzetben erodálódott. mondta. Forgács Imre, a Társadalmi Szemle főszerkesztő-helyettese szerint az utópisztikus szocialista felfogással való szakítás mellett továbbra is egyfajta szocialista irányban kell gondolkodni, és - bár a szocializmus fogalma valóban igen nehezen határozható meg - át lehet venni az európai baloldal hagyományos alapelveit. Kiss Gy. Csaba szerint viszont társadalmi és politikai tekintetben is szalad az idő, s a teendők sürgetőek, mert a hatalom gyakorlásában szinte egyáltalán nem történt 217
