Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Új esztendő, lendületben az ellenzék
döntő változás. „A liberális hagyományok jegyében az egy központú hatalom ésszerű korlátozását tartanám jónak, és ehhez az erő az MSZMP kezében van” — fejtette ki, majd ismét fölhívta a figyelmet arra, hogy mind a nyilvánosságban, mind a kultúrpolitikában csak kis rések nyíltak, gyökeres változásról azonban nem lehet beszélni. A bizalmatlanságról beszélt Lezsák Sándor is, mondván, „a párt négy évtizeden át cserélgette az arcát, most is felmutat egy újat, de hogyan higgyünk benne, amikor valamennyi történelmi ígérete történelmi csapdának bizonyult.” Tárgyalni kell, mondta Lezsák, de barátkozni nehezen tudnának a Fórum tagjai. Határozottan tagadta, hogy a nép passzív volna, hiszen ezt az MDF iránti nagy érdeklődés is cáfolta. A kerekasztal-beszélgetés során többször felvetődött az országgyűlés szerepe, tevékenysége, amelyet az MDF ideiglenes elnökségének tagjai — tagságuk véleményére is hivatkozva - nem láttak kielégítőnek. „A Parlament már nem tükrözi a mai politikai helyzetet sem, hiszen a közéletben jellegzetes új poUtikai erők vannak jelen” - emelte ki Für Lajos. Szerinte a magyar demokrácia vízválasztója, határvonala egy új választás, új országgyűlés összehívása. „Ezzel visszanyerhetné az Országgyűlés a rangját, legmagasabb közjogi funkcióját a »szavazógép« szerep helyett”- mondta. Az MDF ezért javasolta már 1988 októberben az új választások megtartását. „Ha az új parlament kialakítja a törvényes kereteket, valóságos verseny jön létre, amelyben mind az MSZMP, mind a többi szervezet megmérettetik hangsúlyozta Für Lajos. Az MDF elnökségének tagjai közül többen lassúnak értékelték az elmozdulást a valódi nép képviselet irányába. Elismerték ugyanakkor, hogy jelentős kezdeti lépésnek tekinthető a nyilvánosság kibővülése. Andics Jenő, az MSZMP Társadalompolitikai Osztályának vezetője hangsúlyozta, hogy a társadalommal kell párbeszédet folytatni, s a társadalomnak kell eldöntenie, van-e hitele az MSZMP-nek. A társadalmi intézményeknek meg kell újulniuk ahhoz, hogy képesek legyenek a párbeszédre. Véleménye szerint az átalakulás túlzott ütemű. A sietségnek az az oka, hogy korábban elmulasztották megtenni a szükséges lépéseket. Álláspontja szerint azonban a párttagok képesek voltak közvetíteni a társadalom elégededenségét. Javasolta, hogy az új mozgalmak is dolgozzák ki konkrét gazdasági, kultúrpolitikai és egyéb programjukat ahhoz, hogy az állampolgár valóban 218
