Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Új esztendő, lendületben az ellenzék

nak nem kell félnie a többpártrendszertől, mert az az MSZMP-ből is felszínre hozná a legprogresszívabb gondolatokat. Szerinte azonban az adott helyzetben nincs az országban olyan hatékony politikai erő, amelynek pillanatnyilag előnyös volna a választások előrehozása.

Schmidt Péter államjogász szerint az új választójogi törvénynek alkalmasnak kellene lennie a programbeli különbségek kifejezésére, de az összefogásra is meg kell adnia a lehetőséget. „A hatalmon levő párt önmagát büntette akkor, amikor az ellenzékét megszüntette”- jelentette ki. Schmidt Péter szerint két kérdés merül fel különösen élesen, „az egyik az alkotmányozásé, a másik a választójogé, illetve az Ország- gyűlés szerepéé. ” Az utóbbi esetében fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az MSZMP már korábban deklarálta, jó lenne, ha csökkenne a képviselők között a párttagok száma, ám érdekes módon a nyolcvanötös választások során, éppen a spontán jelöltek győzelme miatt, az arány magasabb lett a vártnál. „Igaz - tette hozzá Schmidt Péter -, amíg a honatyáknak az ügyek kijárásában kell erényeiket csillogtatniuk, addig a választópolgár is inkább a befolyásos emberre adja a voksát, s nem az érdekli, hogy tagja-e az MSZMP-nek vagy sem. Valóban alapvető követelmény, hogy az Országgyűlés alkalmassá váljék a különböző mozgalmak képviseletére, ám ehhez időt kell számára adni, ahogyan maguknak a mozgalmaknak is szükségük van időre programjuk kialakításához. ” Ennek érdekében véleménye szerint a lajstromos választási rendszer irányába lenne érdemes a választási rendszert elmozdítani.

Sólyom László jogász az MDF nevében megjegyezte, a törvénytervezetek feletti társadalmi vitákban már megvalósult bizonyos koalíció. Meglátása szerint a Hazafias Népfront, a párt, az alternatívnak nevezett szervezetek egyaránt tettek - utóbb be is építettek - javaslatokat az egyes törvénytervezetekhez, például az egyesülési törvényhez, az új alkotmány tervezetének előkészítésében pedig már együttműködés is létrejöhetne. Két fontos teendőt ajánlott a közéletben megnyilvánuló politikai szervezetek figyelmébe. Szerinte nagyobb gondot kell fordítani a közvetlen demokrácia intézményeinek kialakítására, s az információszabadságra.

Kulin Ferenc a Mozgó Világ volt főszerkesztője, aki az MDF oldalán vett részt a vitában, először arra hívta fel a figyelmet, hogy hiba volna az 1988 tavaszi pártkonferencia eredményeit csupán a párttagságnak megköszönni, hiszen ők részben közvetí215