Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Új esztendő, lendületben az ellenzék
Rezső volt, ki 1989 januárjában már a kormány államminisztere, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az Üj Márciusi Front ajánlása, hogy az átmenet időszakára alakuljon egy olyan tanácskozó testület, amelyben intézményesül a párbeszéd a meglévő politikai szervezetek és a hivatalos struktúrán kívüli, ám az ország jövőjéért felelősséget érző politikai törekvések között. A Front javaslattal fordult az ország közvéleményéhez, hogy támogassa egy Országos Nemzeti Bizottság létrejöttét. Ajánlással fordult a Magyar Szocialista Munkáspárthoz, hogy vállalja ennek gyakorlati kezdeményezését, illetve a különböző szervezetekhez és mozgalmakhoz, hogy csadakozzanak az Országos Nemzeti Bizottsághoz. Az Új Márciusi Front szerint a Bizottság tagja lehet minden olyan társadalmi és politikai szervezet, mozgalom, amely átfogó programalkotás igényével kész együttgondolkozni, együttműködni a kiegyezés, a politikai megújulás érdekében. Az Országos Nemzeti Bizottság tevékenységét többféleképpen képzelték el a javaslattevők. Az egyik változat szerint a társadalmi-politikai szervezetek és mozgalmak az Országos Nemzeti Bizottságon keresztül kapcsolódhatnak be az Országgyűlés alkotmá- nyozó tevékenységébe és a demokratikus választás előkészítésébe. A másik elképzelés szerint a Nemzeti Bizottság kidolgozza és az országgyűlés elé terjeszti azt a törvény- tervezetet, amelynek alapján a lakosság 1989-ben megválaszthatja az országgyűlés második, alkotmányozó kamaráját. E kamarába - együttesen vagy külön-külön - jelöltet állíthatott volna az Országos Nemzeti Bizottságban részt vevő valamennyi szervezet, de lehetővé tették volna a fenti szervezetekhez nem tartozó jelöltek indulását is. Az alkotmányozó kamara tagjai e feladatra fuggedenített képviselők lettek volna, s az általuk kidolgozott javaslatokat az országgyűlésnek terjesztenék be. A javaslat szerint az Alkotmány és a választójogi törvény jóváhagyása után az ország- gyűlés és az alkotmányozó kamara feloszlik, és kiírják az új parlamenti választásokat. A harmadik változatban rögzítettek szerint az Országos Nemzeti Bizottság új, a többpártrendszerre szabott választójogi törvénytervezetet dolgoz ki, külön az ország- gyűlési és a helyi tanácsi választásokra. Ezt az Országgyűlés az 1989 évi tavaszi ülésszakán vitatná meg, s foglalná törvénybe. Elfogadása esetén az országgyűlés - az Alkotmány alapján - kimondaná feloszlatását. Az Elnöki Tanács 60-90 napon belül 204