Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Új esztendő, lendületben az ellenzék

választásokat írna ki, s a megválasztott országgyűlés elsődleges feladata az új Alkot­mány kidolgozása és elfogadása lenne. Az Uj Márciusi Front javaslata kiemelte: „Az ország legfontosabb politikai fel­adata a kiegyezés, az átmenet megteremtése egy új politikai struktúrába, a szabad választásokon alapuló képviseleti demokráciába. Csak ettől a változástól várhatjuk a politikai és bizalmi válság meghaladását, amely a gazdasági válság megoldásához is megteremti az alapokat. ” A javaslat egy új formai keretet ajánlott, mely az eddigiektől eltérő, de valójában a politikai irányítást kézben tartók által vezérelt átalakítási metódust javasolt. Az Or­szágos Nemzeti Bizottság alkalmasnak látszott az egyeztetés fórumának, ám azt, hogy annak kik lennének tagjai, milyen jogi felhatalmazással működne, az ottani megegyezés miképpen épülne bele a törvényalkotási munkába, s főképpen milyen garanciái lennének a megvalósításnak, azt a javaslatsor nem fejtette ki. Amint azt Lőcsei Pál a Szabad Európa Rádiónak küldött nyilatkozatában kifejtette: „Aki Pest­ről Budára akar eljutni, annak valamilyen módon átkeli kelnie a Dunán. Aki a dikta­túrától a demokráciához kíván eljutni, annak olyan Országgyűlést, Nemzetgyűlést, vagy Alkotmányozó nemzetgyűlést kell életre segíteni, amelynek minden egyes tag a a magyar nép szabad, kényszertől mentes jelölése, majd pedig választása révén kerül az ország legfelsőbb államhatalmi szervébe. ’176 A felülről indított és vezérelt rend­szer-korrekció példájának nevezte a javaslatban megfogalmazottakat, mely nélkülöz­né a társadalmi kezdeményezést és részvételt, a politikai elit osztaná újra a hatalmi pozíciókat. Ugyanakkor az Új Márciusi Front által javasolt forma magában hordozta annak csapdáját, hogy akik azt elutasítják, olyan látszatot keltenek, mintha a kibon­takozásról folytatandó tárgyalásoktól el kívánnának zárkózni. A Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnöksége a javaslatról szólva, azt kiérle- letlennek minősítette. Kijelentették, hogy a Fórum célja, tárgyalni az egypártrend- szerről a demokratikus politikai rendszerre történő átmenet kérdéseiről, ám azt nem valamilyen közös bizottságban, hanem a szemben álló politikai erők, azaz az 176 Lőcsei Pál nyilatkozata. MTI hír. SZER, Világhíradó, 1989. január 17. Lőcsei Pált az 1956-os népfelkelés után 8 év börtönre ítélték, később szociológusként dolgozott. A Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik megszervezője volt. 205

Next

/
Thumbnails
Contents