Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Új esztendő, lendületben az ellenzék
társát küldték el a rendezvényre. A nyilvános vita legnagyobb eredménye az volt, hogy egy asztalhoz ültek ezek a szervezetek, ám sem tényleges egyeztetés, sem kompromisszum lehetősége nem mutatkozott, a felszólalók egymás mellett beszéltek el, valójában vita sem zajlott, csak deklarációk hangoztak el. Figyelmet érdemel például az is, hogy az MSZMP kaposvári városi szervezetének január 14-én megtartott pártértekezletére meghívták az MDF helyi szervezetének képviselőjét, sőt szót is kapott a vitában, ahol a Fórum nevében együttműködést ajánlott a helyi és az országos problémák megoldásához.174 Kijelentette ugyanakkor, hogy a Fórum csak a reformokat támogató politikai csoporttal hajlandó párbeszédre, az azt elutasítókkal nem. Ismét napirendre került, hogy a társadalom leginkább a változásokat támogatók és ellenzők szempontjából tagolódik, és kevésbé a politikai nézetek megosztottsága szerint. Felettébb meglepő és váratlan volt az Új Márciusi Front január 14-én közzétett javaslata, mely Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig címet viselte és az átmenet politikájára fogalmazott meg egy gondolatsort.175 Az Új Márciusi Frontról már tettünk említést. Elnöke az az Újhelyi Szilárd volt, aki az 1956-os népfelkelésben Nagy Imre tanácsadói köréhez tartozott, s egyébként egyik szervezője volt az 1937-es Márciusi Frontnak, a népi írók által kezdeményezett fasizmus-ellenes mozgalomnak. A Front főtitkára Vitányi Iván lett, aki a Művelődéskutató Intézet főigazgatójaként többek között helyet adott a Hitel szerkesztőségének, az MDF központi irodájának, számos támogatást biztosított ellenzéki személyeknek megbízási szerződések révén. A Front tagjai között feltűnt Vásárhelyi Miklós, a magyarországi Soros Alapítvány akkori titkára, Gyurkó László, kit Kádár János hivatalos életrajzírójaként tartottak számon, Antal László, Bauer Tamás, Lengyel László, Tardos Márton közgazdászok, kik különböző gazdasági kutatóintézetekben dolgoztak, de nevét adta a kezdeményezéshez Király Zoltán országgyűlési képviselő, ki független nézeteiről volt közismert, vagy Fekete Sándor író, ki 1956-ban Hungaricus álnéven Kádár-ellenes nyilatkozatot készített. Kétségtelen viszont, hogy a szervezet valódi mozgatója Nyers 174 Városi pártértekezlet Kaposvárott. MTI hír. 1989. január 14. 175 Az egypártrendszertől a képviseleti demokráciáig. Az Új Márciusi Front javaslata az átmenet politikájára. Magyar Nemzet, 1989. január 14. 4. o. 203
