Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Zaklatott hónapok 1988 őszén
Zoltánnal az Ifjúsági Szemle című ifjúságelméleti folyóirat.146 November 2-án pedig megjelent az Illyés Gyula által annyira áhított, majd tíz éves kívánalom gyümölcse, a Hitel című folyóirat. Mindezek - különösen a Hitel elindulása - joggal aggaszthatta az állampárt vezetőit, hiszen ezzel országos publicitáshoz jutottak a nemzeti demokraták. A Hitel szerkesztőbizottságának elnöke Csoóri Sándor, főszerkesztője Bíró Zoltán volt, a szerkesztőség tagjai közül többen a Fómm alapítói, mégis a Hitel nem a Demokrata Fómm lapja volt, hanem magát független irodalmi, társadalmi, kritikai lapnak titulálta. Kétségtelen, hogy a Fómm dokumentumai, programjai megjelentek a lapban, ám annak kitekintése szélesebb volt, mint pusztán egy politikai szervezet látószöge. A Hitel a nemzetépítő demokrata mozgalom lapja lett. Szerzői a magyar sorskérdések avatott ismerői, a nemzeti kultúra fejlesztésének gondos ápolói voltak. A lap elindulásával a nemzeti demokratáknak is lett olyan folyóirata, mely megfelelő köntösben prezentálta e gondolatkör legfontosabb értékeit és törekvéseit. A Hitel kiadásának technikai és anyagi feltételeit nagy mértékben köszönhette a New York-i könyvkiadóját fokozatosan hazatelepítő Püski Sándornak, aki a Püski-Isis kiadói kisszövetkezet alapításával egyrészt kiadót, másrészt szerkesztőségi helyiséget nyújtott a lap munkatársainak. Nem lehetett már gátat szabni a független szervezetek tömeges megalakulásának sem. November elején a kormány jóváhagyta az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetet, amely már pártok alapítását is lehetővé tette, így novemberben újjáalakult a Független Kisgazdapárt, párttá alakult a Szabad Kezdeményezések Hálózata, Szabad Demokraták Szövetsége néven, a FIDESZ pedig programalkotó kongresszust tartott. Az MSZMP PB november 15-i ülésén jóváhagyta, hogy az 1989-ben életbe lépő, tájékoztatáspolitikáról szóló új törvény alapvető jogként tartalmazza a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát. Megalakult a Nyilvánosság Klub és az Emberi Jogok Bizottsága, a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, létrejött a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Recski Szövetség, a Raoul Wallenberg Egye146 Egy politikai mozgalom anatómiája a nyolcvanas évek végén, Magyarországon. Bíró Zoltánnal beszélget Szeredi Pál. Ifjúsági Szemle, 1988. 6. szám. 70. o. 174
