Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Zaklatott hónapok 1988 őszén
sülét, az Erdélyi Szövetség, és a Münnich Ferenc Társaság. A sok-sok politikaiközéleti szerveződés egyre jobban szegregálta az ellenzéki, de általában véve a politikában érintett szervezeteket is. A nemzeti demokraták oldalán szintén megjelentek a különböző csoportosulások. Ez kisebb visszaesést jelentett a Magyar Demokrata Fórum taglétszámának növekedésében, lehetővé tette, hogy tisztuljon a nemzeti oldalt elfogadó támogatók palettája, ki-ki megtalálja a vérmérséklete és törekvései szerint leginkább alkalmas szervezetet magának. A Fórum ideiglenes elnöksége a szervezet kiépülésére, taglétszáma, szervezetei számának növelésére helyezte a hangsúlyt. Sorra alakultak helyi és megyei szervezetei, november 1-én a pécsi, a székesfehérvári és a gödöllői szervezet jelentette be megalakulását, majd a Chinoin Gyógyszergyárban a gyógyszerészek MDF szervezete, Dunaújvárosban, a Dunai Vasműben az MDF egyik első munkásszervezete jött létre. November közepére az MDF-nek 6600 tagja, 380 helyi csoportja lett. Nem csak a politika területén, hanem a kultúra és a közélet más szinterein is jelen voltak a nemzeti demokrata törekvések. Az írószövetség elnökségében meghatározó volt befolyásuk. Mivel az MDF megalakulásával az úgynevezett népi irodalmi szárny politikai ambícióját már szervezetten is meg tudta jeleníteni, ezért az írószövetség addigi politikabefolyásoló szerepe megváltozott, ám nem jelentette azt, hogy teljesen feladta volna közéleti aktivitását. Az erdélyi falurombolás, a magyar nemzeti kisebbségek elleni atrocitások elítélésében erőteljesen hallatta hangját. Cseres Tibor, a szövetség elnöke egy Népszavának adott interjújában az írószövetség feladatairól szólva kifejtette, „Az a deklaráció, amelyet a párt főtitkárnak, miniszterelnöknek Erdély ügyében fogalmaztunk, szorgalmazva, hogy forduljon az ENSZ-hez, a Varsói Szerződés tagállamaihoz a kultúrrombolás leállítását sürgetve, nagyon is az írószövetség hatáskörébe tartozik. Ugyanide sorolnám azt a kiáltványt is, amelyet a világ írószövetségeihez, PEN-klubjaihoz intéztünk, kérve őket, hogy minden tőlük telhetőt tegyenek meg e pusztító szándék ellen. ’147 Sem a miniszterelnökhöz, sem a nemzetközi írószövetséghez írott nyílt leveleik nem kaptak nyilvánosságot a hazai sajtóban, 147 Interjú Cseres Tiborral. Népszava, 1988. szeptember 22. 6. o. 175
