Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
A Lakiteleki találkozó előtörténete
dani, amely jogi személyiség, azaz a jog eszközeivel is fel tud lépni a kisebbségeket ért jogsértések ellen, mint hivatalosan bejegyzett szervezet nyilatkozatokat tehet, élhet a nyilvánosság eszközeivel, s akár még adományokat is gyűjthet, melyből segélyezhetik a bebörtönzöttek családjait. 1979. december 27-én kereste fel Illyést Csoóri Sándor, Kiss Ferenc és Kosa Ferenc az alapítvány tervével. Illyés helyeselte a gondolatot, az ő, valamint Németh László és Kodály Zoltán özvegyének aláírásával levélben kérték a Bethlen Gábor Alapítvány engedélyezését Pozsgay Imre akkori kulturális minisztertől. A politikai vezetés azonban megrettent attól, hogy a kisebbségi magyarság jogvédelmében létrejövő szervezet olyan problémákra fog rámutatni, melyek a szocializmus ellentmondásait is megvilágítják. A Bethlen Gábor Alapítvány nyilvánosan működő, a hivatalos szervezetek mellett alternatív megoldásokat kereső civil csoportosulásként jött létre. Bár célja a kisebbségi magyarság sorsának bemutatása, jogvédelmének biztosítása volt, ám ennek kapcsán a politika más területeiről is véleményt tudott megfogalmazni - azaz a nemzeti demokraták rendszerkritikai álláspontját legális keretek között tudta megjeleníteni. A következő lépés a saját nyilvánosság megteremtése lett. A Hitel címmel elindítani tervezett folyóirat kérelme szintén évek óta egyeztetés alatt állott, ám annak engedélyezése csak 1988-ra valósult meg. Mindenesetre a Bethlen Alapítvány szervezete olyan kereteket tudott adni a nemzetépítő demokraták akcióinak, kezdeményezéseinek, mely sok kérdésben társadalmi párbeszéd lehetőségét is lehetővé tette. A harmadik korszakos esemény az 1985. június 14-16 között megtartott monori tanácskozás11 volt. A monorierdői kempingben negyvenöt magyar értelmiségi gyűlt 11 A találkozót a legteljesebb titoktartás jegyében szervezték meg. Helyszínéről, a résztvevők köréről még az államvédelmi hatóságnak sem volt pontos információja. A tanácskozást megelőző este Fekete Gyula Aczél Györggyel találkozott, és a beszélgetés során Aczél kérdésére válaszolva elárulta neki, hogy a monori kempingben lesz a megbeszélés. Az államvédelem nagy erőkkel felvonult, ám az első napon még nem tudta rögzíteni az előadásokat és felszólalásokat. A második napra már bemikrofo- nozták a rendezvénynek helyszínt adó sátort, ám a jó idő miatt a társaság kivonult a szabadba, így ennek a napnak a felvétele sem sikerült. Utólag készítettek róla egy 220 oldalas jelentést az MSZMP vezetésének. 15
