Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Egy méltóságteljes tüntetés - a nemzeti demokraták erődemonstrációja

telével lezajlott budapesti tüntető felvonuláson sem, amely a Magyar Népköztársaság jogrendjébe ütközött volna, vagy a román nemzeti szuverenitást sértené. Nyomaté­kosan hangsúlyozni kívánom: a magyar lakosság tiltakozása nem a román nép ellen irányul.A00 Szűrös országgyűlési képviselőként és a Külügyi Bizottság vezetőjeként szólalt fel, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy az MSZMP KB külügyi titkára is volt. Megszólalása tehát hivatalos pártálláspontnak is tekinthető, melyben elismerő­en szólt a június 27-i, ahogy ő nevezte „tüntető felvonulás”-ról, és visszautasította azokat a román vádakat, mely szerint ez a felvonulás a román nemzeti szuverenitást sértette volna. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága tehát kiállt a nemzeti demokra­ták által szervezett demonstráció mellett, elismerte annak szükségességét, céljai, követelései jogosságát. Különösen figyelemre méltó Szűrös azon mondata, mely szerint a magyar lakosság tiltakozása nem a román nép ellen irányult. Ha nem a nép, akkor ki ellen? Kimondatlanul is egyértelmű, hogy a politikai gyakorlat és az azt megtestesítő Ceauşescu-rendszer ellen. Az Országgyűlés egy tartózkodás mellett fogadta el a beterjesztett állásfoglalást, mely többek között az alábbiakat tartalmazta: „A településszerkezet ilyen jellegű átszervezésével, »modernizálásával« együtt járó kényszerű lakóhelyváltoztatás, az áttelepítések, összességében a nemzetiségeket korlátozó politika sérti az alapvető emberi, nemzeti, nemzetiségi jogokat, ellenkezik a humanizmus szellemével és a szocializmus eszméjével. ^01 Tegyük még hozzá, hogy a nemzeti demokraták határozott fellépése még a kato­likus egyház magyarországi vezetőjének, Paskai László bíboros, érseknek a reakcióját is kikényszerítette. Paskai bíborosi beiktatási beszédében kitért az erdélyi magyarsá­got ért jogsérelmekre és szokatlan módon politikai nyilatkozatot tett: „... a magyar katolikus egyház hívei nevében is kérem a hazai és nemzetközi állami és társadalmi 100 101 100 Országgyűlési Napló. Az Országgyűlés 27. ülése, 1988. július 1. Szűrös Mátyás fel­szólalása. Budapest, 1989. 2156. o. 101 A magyar Országgyűlés állásfoglalása a romániai „területrendezési programról”. Nép- szabadság, 1988. július 2. 2. o. 119

Next

/
Thumbnails
Contents