Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)
Szélesedő összefogás
Bécsben akkreditált külföldi hírközlőszerv képviselője, köztük a magyar tévé és az MTI munkatársa is. A sajtókonferencián elhangzottakról részletesen beszámolt az osztrák sajtó. A legnagyobb osztrák napilap, a Kurír, első oldalas cikkben ismertette az erdélyi magyarság nehéz helyzetét, és ítélte el a Ceauşescu-rendszer nemzetiségi politikáját. Biztosította a résztvevőket arról, hogy a Magyar Demokrata Fórum által összeállított, már korábban idézett jelentést az erdélyi magyarság helyzetéről további sajtókonferencián ismerteti Bécsben, és eljuttatja az ott ülésező helsinki utókonferencia valamennyi delegációjához. A nemzetközi sajtótájékoztatóra május 19-én került sor Bécsben, és ott Csurka István ismertette az MDF erdélyi jelentését, illetve válaszolt a kérdésekre. Ez volt az első külföldön megtartott sajtótájékoztatója a Magyar Demokrata Fórumnak.90 Fekete Gyula felszólalásában abból a megállapításból indult ki, hogy a keleteurópai rendszerek fennállásuk óta soha nem tartották be a saját maguk által meghirdetett elveket, nem igazodtak a saját maguk által vállalt eszmékhez, így logikai hiba az a hivatalos oldalról tett megjelölés, mely ellenséges, illetve ellenzéki elemeknek nevezi azokat, akik számon kérik a rendszertől saját elveit, ígéreteinek betartását. Ilyen értelemben véleménye szerint a rendszer saját magának az ellenzéke. Éles szavakkal ítélte el az 1986-ban életbe lépett magyar sajtótörvényt. A törvénynek szerinte az az alapelve, hogy minden szabad, ami megengedett. Ezt viszont nem lehet eltűrni, a sajtószabadság elve a mindent szabad, ami nem törvényellenes. Hangsúlyozta, hogy a szocializmus válsága nem más, mint a sajtó válsága. Ő is beszélt arról, hogy milyen fontos lenne a Hitel című folyóirat engedélyezése. „Amennyiben ez a lap megjelenhetne, a többi sajtóorgánum sem lenne már abban a helyzetben, hogy az eddigi cenzúrapolitikának megfelelően közöljön, illetve hallgasson el eseményeket. Ezt természetesen a rendszer képviselői is tudják, és ezért félnek a Hiteltőlmondta Fekete Gyula, az akkori Írószövetség elnökségi tagja. Vígh Károly, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság elnöke különösen az anyaországtól elszakított kisebbségek esetében érezte bűnnek a cenzúrát, azon sérelmek elhallgatását, amelyek ezeket a népcsoportokat érik. 90 Bécsi akcióbizottság — sajtóértekezlet. MTI Bizalmas, 1988. május 19. 104
