Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenzék története 1987-1989 (Pilisszentkereszt, 2018)

Szélesedő összefogás

Tamás Gáspár Miklós visszautasította a francia Le Monde megjegyzését, mely szerint ő antiszemitizmussal vagy nacionalizmussal vádolta volna a Magyar Demokrata Fórum korábbi találkozóit. Újból kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a Magyar Demokrata Fórumot a jövő magyar demokráciája fontos kezdeményezésének tekinti. Ismételten hangsúlyozta, hogy tapasztalatai szerint a Fómm rendezvényein soha nem kaptak teret szélsőséges vélemények. Álláspontja szerint a sajtószabadság valódi és nagyon fontos érték, de önmagában még nem elégséges a társadalmi igazság megteremtéséhez. Felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a sajtószabadság olyan emberek véleményének felszínre kerülését is jelentheti, amelyekkel nem feltétlenül ért mindenki egyet. Tamás Gáspár Miklós kifejtette, hogy a sajtószabadság nemcsak a meglévő lapok „cenzúra” alóli kiszabadítását jelenti, szükség van új lapok engedélyezésére, új újságírói gárdára is.

Ablonczy László elhangzott véleménye szerint a sajtószabadság csak akkor válhat az egész társadalom számára értékké, ha megfelelő erkölcsi fedezet és kultúra áll mögötte.

Terdán Tibor szociológus, vidéki tanár hangoztatta, hogy a határokon kívül élő nemzeti kisebbségek és az országban élő kisebbségek sorsközösségben vannak. „A kisebbség fogalmát - mondta -, amelyet az erdélyi magyarsággal összefüggésben gyakran emlegetnek, és amely az elmúlt évtizedekben már téma volt a zsidósággal és a cigányokkal kapcsolatban, ki kell terjeszteni például az öregekre is. ”

Somodi István, a Szárszói Baráti Kör tagja vitába szállt Kis János megállapításával, mely szerint a magyar társadalom is felelős a kialakult katasztrofális helyzetért. Szerinte a vezetés erőszakolta rá véleményét a társadalomra, s ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy névvel és hibáik felsorakoztatásával jelöljék meg azokat, akik felelősek az eseményekért.

Márkus László újságíró, a Magyar Kurír volt szerkesztője röviden a magyar katolikus sajtó múltjáról és jelenéről beszélt. Megállapítása szerint a magyarországi katolikus sajtó minden terméke cáfolja azt az állítólagos jó viszonyt, amely a hivatalos politika szerint az állam és az egyház között fennáll. Részletesen ismertette azokat a korlátozó intézkedéseket, amelyekkel akadályozták a magyar katolikus sajtó munkáját. Beszélt a cenzúra különböző megnyilvánulási formáiról, a terjedelmi korlátozá105