Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Felirat közös ügyeinkben
tás szándékával. A kritikus azonban, amikor a film visszhangjában morgást, megütközést is észlelt, úgy csapott le erre. mint a nemzeti önismeretet akadályozó „öntetszelgő magyarságmítoszra ” általában szokás. Hogy milyen igazságtalanul, arra szintén Perjés Géza mutatott rá140 (Látóhatár. 1967. 6-8.), de szava elveszett a nemzet- karakterológusok zsivajában. így történhetett, hogy a Hideg napok körüli buzgalom a mű tényleges értékei ellenére Illyést is keserű megjegyzésekre ingerelte, s a nagyközönség kedvét is elvette az „önismerettől”. Kivált amikor a nemzeti önismeret új, az eddigieknél hitelesebb, magasabb rendű fejezetévé minősült az értékes, de korántsem irodalomtörténeti jelentőségű munka, s egyszersmind olyan mértékké, amely felől az e századi magyar epika sok értéke - mint Szabó György cikkében is - könnyedén lekicsinyelhető. Kisajátított patriotizmus A Hideg napok fogadtatásának felidézése a friss példa élességével érzékeltetheti azt a kontrasztot, ami a nemzetre terhelő s a nemzetet eszméltető, cselekvésre sürgető művek fogadtatása között szinte törvényszerűen megnyilvánul. Semmi kétség: az előbbi, bármily megszégyenítő, lesújtó vagy bénító legyen is, hasonlíthatatlanul nagyobb megértésben, megbecsülésben, sőt ünneplésben részesül, mint az, amelyik a mai bajok tudatosításával az életerő koncentrálására, a veszedelmek lebírására sürget. Erről még más összefüggésekben is szólnom kell. Előbb azonban rá kell mutatnom egy másik ártalmas jellegzetességre. Arra, hogy akik a bajt jelzik, összetevőit kutatják, orvoslását sürgetik, azok most is hátrányosabb helyzetben vannak, mint akik e munkát aggodalommal figyelik és felülbírálják. Minthogy az ismeretlen út, a teremtő kezdeményezés óhatatlanul tévedésekkel jár, a veszedelmek felismerésének, átérzésé- nek izgalma erősebb hangsúlyokat, drámaibb effektusokat kölcsönöz a diagnózisnak, nem nehéz benne hibát találni. Főleg, ha nem a munka lényegére, hanem kikezdhető mozzanataira irányul a figyelem. így kerülnek aztán ismét szembe egymással a nehéz terep esendő napszámosai és a patikamérleggel felszerelkezett, csalhatatlan meósok. 140 Perjés Géza: Hozzászólás. Látóhatár, 1967, 6. 1234-1235. o. 81
