Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Felirat közös ügyeinkben
Például a nemzeti kérdésben is. Az a vita, amely 1969-ben Gulyás Mihály Tétova gondolatok a hazáról141 című írása nyomán kialakult, különös figyelmet érdemel ebben az összefüggésben. Lehangoló példája volt mindannak a zavarnak és visszaélésnek, ami a nemzeti érzés, a patriotizmus körül tapasztalható. A vitát kiváltó Gulyás-cikk már maga is naivabb, tétovább, több részletében hibásabb volt, mint lennie kellett volna. Még fokozottabban áll ez Kovács Imre142 vagy Varga István143 hozzászólására, de színvonal dolgában M. Sziklai László „teoretikusabb” felszólalása144 is bizony gyengécske írás. Olvasásuk közben az embert riadalom fogja el: hát így állnánk, Illyés Gyula és Gulyás Mihály között nincs írástudó, aki a patriotizmus ügyét képviselhetné? S ha Illyés abbahagyja, már csak Kovács Imre s az olvasói levelek maradnak? S ugyanakkor a másik oldal szellemes és harcra kész erők rajait vetheti be bármely pillanatban. E raj, ha időnként visszavonulásra kényszerül is, mint például a Lukács György magyarsága körüli vitában, szellemi fölénye tudatában vonul vissza, s az első adandó alkalommal - ez történt a Gulyás-Fábry-Rényi-afférban is - fölös elégtételt vesz magának. Miért alakulhatott ez így? Csakugyan eljárt volna az idő a patriotizmus fölött, s ezért elpártoltak volna tőle a tehetségek is? Erről szó sincs. Költészetünk nagyobbik fele - Illyés, Benjámin, Nagy László, Juhász Ferenc, Csoóri Sándor, Kormos István, Csanádi Imre, Ágh István. Buda Ferenc, Kovács István és még sokak - a nemzethez tartozás ihleteinek változatlan erejéről tanúskodik. Ha tehát e költőkkel rokon közírók, kritikusok vagy szépírók mégis vonakodnak ilyen vitákban részt venni, nem lehet más oka, csak az, hogy a publicisztika terein kilátástalan a helyzetük. Azért, mert a heti- és napilapok szerkesztőségei a patriótafelelősség elhanyagolásában - kevés kivételtől eltekintve - maguk is hibásak, így minden szemrehányást magukra vesznek. Rényi Gulyás elleni támadásának145 indítékai között ez egészen 141 Gulyás Mihály: Tétova gondolatok a hazáról. Kortárs, 1969. 5. szám. 771-778. o. 142 Kovács Imre: Elvek, hazaszeretet, őszinteség. Kortárs, 1969. 7. szám. 1166-1170. o. 143 Varga István: Levél egy kritikushoz. Kortárs 1969. 7. szám. 1174-1175. o. 144 M. Sziklai László: Szocialista társadalom, szocialista hazafiság. Kortárs, 1969. 7. szám . 1170-1174. o. 145 Rényi Péter: Megjelent egy hibás írás. Népszabadság 1969. május 11. 9. o 82
