Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

valaki fellebbezést jelent be, legyen az Tóth Dezső (az ítélet ügyében)70 vagy Fábry Zoltán (Gulyás Mihály védelmében)71 72, akkor az utolsó szó mindig csak a Rényié lehet, holott ő már az első és második menetben is általában nagyobb teret, s kedvezőbb terepet vesz igénybe, mint vitafelei.

Az egyenlőtlenség a nemzeti tudat instruktorainak előnyére, a népben-nemzetben való gondolkodás érdekei ellenére, rovására erősödött meg, s így támadhatott az a látszat, hogy a „civilizátori” ambíciók a párt támogatását élvezik, s írhatta a fegyelmezett, ténytisztelő, marxista pozsonyi tudós, Turczel Lajos: „... nem tagadhatjuk el hogy az odaáti nemzet- és kultúrpolitika nemegyszer súlyos hiányérzeteket kelt bennünk; ugyanakkor, amikor a magyar lakossággal is bíró szomszédos szocialista országokban a nemzeti eszme egyre jelentősebb szerephez jut, a magyarországi társadalomtudományokban és művészetekben a nemzeti múlt értékeinek érthetetlenül túlhajtott revíziója, az ún. deheroizálás folyik. Mi, akik az egészséges nemzeti tudat megteremtését és fenntartását létfontosságúnak érezzük, az ilyen kultúrpolitikai gyakorlatban vitathatatlanul az absztrakt internacionalizmus megnyilvánulását látjuk.'12 (Hét 1968. dec. 8.)

70 Tóth Dezső: Forradalom - erőszak — humanizmus. Népszabadság, 1968. szeptember 28. 9. o.

71 Fábry Zoltán: Kritikai jegyzet. Kortárs, 1969. szeptember, 1498. o. Gulyás Mihály Tétova gondolatok a hazáról című írását (Gulyás Mihály: Tétova gondolatok a hazáról. Kortárs, 1969. május, 771-777. o.) durván megtámadta Rényi Péter (Rényi Péter: Megjelent egy hibás írás. Népszabadság 1969. május 11. 9. o.). Fábry Zoltán Rényi rágalmazó írására reagált: „A kritika az íróval folytatott párbeszéd - az olvasó okulására. Pedagógia és nem botbüntetés vagy sarokba állítás”. Fábry haszontalannak és károsnak nevezte Rényi cikkét. Egy újabb adalék Kiss Ferenc állításaihoz: E. Fehér Pál, a Népszabadság kulturális rovatának akkori szerkesztője lakóhelyén kereste fel Fábryt cikke megjelenése után, és megfenyegette, ha nem vonja vissza azt, amit leírt, több írása nem jelenhet meg Magyarországon. (Balassa Zoltán, Magán Fábry- centenárium. A tanú megszólal. Szabad Újság, 1997. augusztus 27. 8. o.

72 E. Fehér Pál Haladás és nemzeti öntudat címmel (Népszabadság, 1968. december 15. 9. o.) megjelent írásával megtámadta Turczel Lajost egy Ótátrafureden tartott előadása miatt (Hét [Pozsony)] 1968. december 8.), ám Turczel válaszát a Népszabadság nem volt hajlandó közölni.

56