Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Felirat közös ügyeinkben
nemzeti tudat építőjévé, káros illúziók üdvös rombolójává, s avatta a bűnfeltárás követendő példájává.67 (Elet és Irodalom, 1966. okt. 15.) Emlékeztetni kell itt arra is, hogy az a tanulmány, melyben Perjés Géza Nemeskürty könyvének gyarlóságait kimutatta, nemcsak e könyv kritikusainak aggálytalan örömét tette szóvá, hanem a nacionalista fertőzet más szakértőit is tárgyszerűbb és hitelesebb eljárásra intette. (Akárcsak Csatári Dániel Társadalmi Szemlebeli tanulmánya.)68 így a Kicsi ország?-vita kezdeményezőjét, Faragó Vilmost is. Ez a figyelmeztetés azonban, bár őszinte jóhiszeműség és tiszta okosság hatotta át, merőben ellenséges reakcióra ingereire a fölényüket mindenáron védeni igyekvő érdek- szövetséget. Perjés meggyőző és elháríthatatlan tömegű érveire Faragó például úgy válaszolt, hogy ellentmondásokat koholt Perjés kifogásai között, s aztán, hogy ellenfele hitelét teljesen aláássa, rásütötte, hogy fájlalja a bomlásra nagyon megérett középkori magyar állam pusztulását, említetlenül hagyva azt a tényt, hogy a történtek nem egy ipari forradalom vagy más belső erő működésének, hanem a török hadjáratoknak a következményei, s hogy ezzel nemcsak a retrográd állam, hanem maga a magyar államiság s a nép egy része is megsemmisült.69 (Ki zavarja a nemzeti önérzetet? Élet és Irodalom 1967. nov. 23.) E ponton kell jeleznem, hogy Perjés Géza cikke a kevesek által olvasott, jellegtelen Látóhatárban jelent meg, a Faragóé pedig, mint minden cikke, a nagy publicitású s egyetlen irodalmi hetilapunkban. így Faragó hitelrontó akcióját csak a legérdekel- tebbek ellenőrizhették. S ezek a viták a későbbiek során is ilyen egyenlőtlen feltételek között zajlanak. Ha például E. Fehér Pálnak valakivel nézeteltérése támad, a maga érveinek előadására valamilyen ürügy révén többször is sort keríthet, méghozzá a Népszabadságban. Vitafelei vagy meg sem kísérlik, hogy ugyanott válaszoljanak, vagy ha igen, mint Turczel Lajos, írását nem közlik. Ha Rényi Péterrel szemben 67 E. Fehér Pál: Mohács - és a nemzeti tudat. (Nemeskürty István: Ez történt Mohács után c. műve kapcsán.) Elet és Irodalom. 1966. 42. szám 3. o. 68 Csatári Dániel: Nemzeti érzés, nemzeti büszkeség, szocialista hazafiság. Társadalmi Szemle, 1967. 12. szám. 45. o. 69 Előzmény: Perjés Géza: A nemzeti önérzet zavarai (Gondolatok a nacionalizmus vitához), Látóhatár; 1967. 7-8. szám. 683-704. o. 55
