Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Felirat közös ügyeinkben

utolsó száz esztendő történetének felét (előtte az egész magyarság félgyarmati sorban élt) kisebbségben élte le. A zsúfoltabb, a nehezebb felét, a közelmúltnak számítható embertelenebb felét. Ezalatt végigélte a kisebbségi létezés minden gyötrelmét, kipróbálta a megoldás minden lehetőségét. A nemzeti vétségekért - ha az ilyesmi itt, a Duna-medencében egyáltalán mérhető - fölösen megfizetett, az együttélésre belülről megérett. S nemcsak kiemelkedő képviselőiben, hanem tömegeiben is. A hazai magyarság erről ugyanígy gondolkodik. Válaszfalakat bontó, ellentéteket áthidaló, a nagyvilág felé tágasabb kapukat nyitó intézkedést nem ismerek, mely ellen ebben az országban az utóbbi két évtizedben hangulatot lehetett volna kelteni. Ha volnának ilyen hangulatkeltő reakciós szándékok, indulatok, azok rég a társadalom alá szorultak, s még magánbeszélgetésben is szégyen velük előállni.

A hitványság mítosza

Ártott az önismeret revízióját szorgalmazó kezdeményezések hitelének, hogy a múlt objektív vizsgálatának, az összefüggések felderítésének tudósi szándékát olykor - a téma körülhatárolásával, a hangsúlyok elosztásával s önkényes ítéletekkel - a magyar bűnöket demonstráló kép érdekeinek rendelték alá. A publicisztika aztán még el is túlozta, fel is fokozta e tendenciát. Ez a sajátos kooperáció először s a legszembeszö- kőbben Nemeskürty István Ez történt Mohács után című könyve kapcsán öltött formát.59 A szaktudomány azóta kimutatta - legtüzetesebben Perjés Géza tanulmányai: A nemzeti önismeret zavarai (Látóhatár 1967. 6-8.), Az országút szélére vetett ország (Kortárs. 1971. 11-12. ) -, hogy Nemeskürty az ország akkori lehetőségeinek, a török erejének megítélésében, a történelmi szituáció értelmezésében felületes és önkényes módon járt el. (Csatári Dániel, Társadalmi Szemle, 1967. 12.).60 Az akkori

59 Nemeskürty István Ez történt Mohács után. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1968.

60 A vitáról részletesen: Erős Vilmos: A Mohács-vita. Magyar Szemle, 2014. 5-6. szám. 55-76. o., Tringli István: Kosáry Domokos és a Mohács-vita. Magyar Tudomány, 2013, 12. szám 1437-1441. o., Zöldi László: írók kontra tudósok. Új Auróra, 1989. 4. szám. 59-69. o., Barta Gábor: Vita és gyümölcsei. Magyar Tudomány, 1980. 8-9. szám. 635-639. o. Csatári Dániel: Nemzeti érzés, nemzeti büszkeség, szocialista ha- zafiság. Társadalmi Szemle, 1967. 12. szám. 45. o.

50