Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Fejtő Ferenc és Borbándi Gyula levélváltása
kacsingató belügyminiszterének irodájába”. Kenedi, aki Aczél György kedvencéből lett az urbánus ellenzék egyik szóvivője, úgy tesz, mintha sosem hallott volna arról, hogy a Horthy-rendszer bíróságai egymás után fogták perbe osztály elleni izgatásért a népi írókat. Akkori könyveik, folyóirataik hozzáférhetők a hazai könyvtárakban. Ha ez a fiatalember csak Kovács Imre perének füzet formájában is kiadott anyagát elolvasta volna, aligha ír le ilyen szemenszedett valótlanságot. Erre még az sem mentség, hogy a Lipótvárosban született, mint Szabó Zoltán. Ezért azt a bizonyos körökben - Isten tudja, mi okból - elterjedt nézetet is reménytelen cáfolni, amelyet Litván József is említ levelében, hogy Illyés Gyula mindig „exterritoriális jogokat élvezett”. Mondjam el, hogy Illyés Gyula többször is állt a két háború között bíróság előtt? Igaz, ő nem osztály ellenes izgatásért, mint Kovács Imre és Fája Géza, hanem csak egy versben elkövetett „vallásgyalázásért” és a kommunista Sallai és Fürst várható statáriális halálbüntetése ellen József Attilával közösen írott röpiratáért. Úgy emlékszem rövidebb ideig börtönt is ült, s aligha „externtoriálisat”. Hogy Rákosi nem csukatta le (akinek megmentésére 1934-ben nemzetközi akciót szervezett) valószínű annak köszönhette, hogy már 1946 őszén, megundorodván a politikától, visszavonult a politikai közélettől és tihanyi magányában csak irodalmi munkásságának élt. Hadd emlékeztessem itt a gordiusi csomó ügyes „megkerülésével” kapcsolatban Litván Józsefet arra, hogy Rákosi hatvanadik születésnapjára 1952-ben kiadott vers és próza antológiában 34 magyar író közül egyedül Illyés Gyula nem istenítette a véres diktátort, csak azt volt hajlandó leírni, hogyan tolmácsolt a l'Humanité munkatársának a Rákosi-per idején.334 Korábban, Sztálin hetvenedik születésnapjára írt „ Vers rím nélkül”, talán még „megkerülősebb”, mai szemmel gúnyversnek is tekinthető.335 Ezzel a „megkerülős” magatartásával Illyés Gyula (a néhány hallgató, vagy elhallgattatott írótól eltekintve) ritka kivétel volt. Talán nem csökkenti későbbi érdemeiket, ha megemlítem, hogy igen sokan azok közül, akiket a levél írója „a forradalom szellemi 334 Magyar írók Rákosi Mátyásról. Illyés Gyula: Ezerkilencszázhuszonhat július. Szép- irodalmi Kiadó, Budapest, 1952. 141. o. 335 Magyar költők versei a 70 éves Sztálinhoz. Illyés Gyula: Három vers-szakasz, prózában. Franklin Kiadó, Budapest, 1949. 378
