Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Kegyelmi pillanat - Monor

ra jutnak az öregek - az ma még legfeljebb a sci-fi irodalom témája. Egy azonban bizonyos: sokkal nehezebb lesz minden kezdeményezés, változtatás. Az ember úgy van megalkotva, hogy nyugdíjas korában nyugodni akar.

Az elbugrisodás elleni fellépés, az elsivárosodás elleni tervek stratégiák, mozgósítások halaszthatatlanok. Most még talán van annyi életerő, jószándék, áldozatkészség a nemzeti értelmiség javában, kicsiny magjában és most még tud maga köré tábort, erőket gyűjteni, tiszta lelkű fiatalokból, hogy a siker reményében megindíthatja küzdelmét az elbugrisodás ellen.

Kicsiny mag - említődött fentebb. Bizonyára összehozott az olvasóban legalább egy homlokráncolást. Mi ez már megint?

Nos, ez is éppen úgy létező és éppen úgy mélyen a magyar valóságban gyökerező képződmény, mint a fentebb leírt bugris. Igenis van a magyar értelmiségnek egy kicsiny magja (mely persze nemcsak értelmiségi foglalkozású egyénekből áll, hanem minden más osztály is küld ebbe a magba képviselőket), amelyik éppen ebben a pál- fordulásos, kiegyezéses, bugrisodó korban alakult ki - illetve szerveződött újjá. Mert mindig is voltak valódi 48-asok, akik nem felejtettek, voltak akiknek éji órán visszajárt a halott barát lelke, voltak akik tudták, hogy a megmaradás: feltétlen hűség. Hűség az eszményhez, a bukott forradalomhoz, a mártírokhoz és a halottakhoz.

A fentebb vázolt 56 utáni korszakban is létrejött a magyarságban egy ilyen kicsiny mag. A hűség kovácsolta össze most is. Férfiak és nők, tanárok és művészek, papok és írók, börtönviseltek és pályaelhagyók, népiek és urbánusok, hívők és ateisták, ifjak és öregek, akik sokféle együttműködésre hajlandók voltak a hatalommal, végezték a munkájukat, tették a dolgukat, de egy szót, azt a szót soha ki nem mondták, le nem írták. Ez volt a hűségük és az önbecsülésük. Kicsiny ez a mag, de jelentősége, súlya, nyomatéka a magyar életben óriási. A puszta létezése szinte bénítólag hat a hatalomra. Az igazán nagy alkotásokat ez a kicsiny mag termelte ki magából. Az érvényes szót - már amit kimondhatott - ez mondta ki. De ez úgy szólván mellékes. Ezen kár volna huzakodni. A kicsiny mag félelmetes jelentősége abban áll, hogy van; hogy mindennek ő a mértéke, kimondatlanul is. Hogy a társadalom,' sokszor a tudatosságnak mérhetetlenül alacsony szintjén is, de rá figyel. S amíg érzi a létezését, a szíve dobogását, addig nem fél. Vagy nem fél annyira.

356