Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Párbeszéd: Akikkel lehet és akikkel nem

Kovács Imre

PÁRBESZÉD KIKKEL ÉS MIRŐL?35

(ártatlan magánvélemény)

Magam is sokat gondolkodom, miként lehetne összehozni a széttöredezett magyarság szellemi képviselőit.36 Miként kerülhetnének megint körön belül írók, művészek, tudósok, lelkiismeretes, gondolkodó, aggódó és alkotó magyarok, akik túl a napi politika csörtetésein, taktikáin és intrikáin, történelmi távlatban foglalkoznak a magyarság helyzetével, jövőjével. Vagy talán már úgy elszakadtunk, annyira eltávolodtunk egymástól, hogy nem értenénk meg egymást, ha leülhetnénk beszélgetni?

Az utóbbi években többször találkoztam különböző ügyekben kint járt magyarokkal, egykori barátaimmal, volt ismerősökkel, s egyáltalán nem okozott nehézséget kapcsolatunk helyreállítása. Mindenkor természetes közvetlenséggel kezdtük a társalgást, könnyedén vagy komolyan beszélgettünk mindenről, mintha csak előző nap hagytuk volna abba. Egy esetben éreztem, hogy azért még sincs minden rendben. Kiváló költőnk, akihez évtizedes fegyverbarátság kötött mielőtt emigráltam, kissé ingerülten vágta az arcomba - amikor jó másfél évtized után találkoztunk -, hogy nem értjük egymást, nem ugyanazt a nyelvet beszéljük. Nem a magyarunkkal van

35 Kovács Imre: Párbeszéd kikkel és miről? ÜjLátóhatár, 1969. 6. szám. 526-534. o.

36 Az Üj Látóhatár 1969. évi 4. számában jelent meg Borbándi Gyula: Magánbeszéd a párbeszédről című írása, melyben felvetette: „Ügy tetszik, a párbeszéd korszaka köszöntött ránk és mielőtt megkezdődnék kiszélesítése, rendszeresítése, intézményesítése (ami kívánatos), talán nem felesleges a lehetőségeiről, esélyeiről és nehézségeiről is szólani”. Kovács Imre cikke erre reagált, amint Csiki Ágnes Mária: Párbeszéd - s ami belőle következik {ÜjLátóhatár, 1969. 6. szám. 534. o.), illetve Thinsz Géza: A párbeszéd művészete {Üj Látóhatár, 1969. 6. szám. 536. o.) című írása is.

31