Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

A Bibó emlékkönyv

megoldását, azt állítva, hogy a hatalom legitimitása szorosan összefügg az állam területi státuszával is. Ez utóbbi véleményében osztozik Kovács István is. Litván György polemizáló írásában a népi írói mozgalommal és az októbrista politikusokkal kapcsolatban számos helytálló és téves megállapítás mellett egy ide kívánkozó problematikus állásfoglalás is szerepel: nem fogadja el azt a bírálatot, amely szerint a mai magyar kisebbségek ügyét felkaroló publicisztika rontaná a dunamenti népek együttműködésének az ügyét.

Több tanulmány, így Bojtár Endre irodalomtörténeti kérdésekből kiinduló írása is, arra a következtetésre jut, hogy a közép-kelet-európai térségben a nemzet ügye mindmáig nem találkozott a demokrácia és a szabadság kibontakozásával. A térség megkésett fejlődésének a tényét többek közt azzal hozza összefüggésbe, hogy itt - eltérően Nyugat-Európától - az ipari forradalom előtt zajlott le a demográfiai robbanás, s ez „csak a nyomort növelte. Ezen belül különösen az orosz nyomort... Ez a másfélszázmilliós kolosszus Európa keleti felén azután hol durvább, hol finomabb eszközökkel magához szippantotta az itt élő kisebb népeket. Tehette annál inkább, mert a Nyugat — saját békéje, illetve politikai céljai kedvéért — szinte lökte őket az orosz karokba” — szól a parabolikus megfogalmazás. Nemzet és szabadság szerves összekapcsolódását szerinte a szocialista korszak sem hozta meg, mivel a - Bojtár sajátos értelmezésében két elkülönülő részből összetevődő - marxizmus „fiatalosan megkapó szabadságfilozófiája” a maga elvontságában csak tézis maradt, míg az erre rárakódott másik „ágból”, a marxi közgazdaságtanból egyetlen gyakorlatias elv valósult meg a Szovjetunióban és a szocialista országokban: a központi munkaerőgazdálkodás elve.

A „Zsidókérdés Magyarországon 1944 után” című, 1948-ban íródott Bibó- tanulmány volt az ihletője azoknak a szerzőknek, akik zsidó-voltuk személyes átélését /Erdélyi Ágnes, Márványi Judit/, illetve az antiszemitizmus mai, vélt vagy valós jelentkezését, s ezzel kapcsolatban más etnikai és szociális csoportok /cigányság, arabok, szegénység/ problémáinak párhuzamos vonásait tárgyalják /Vezér Erzsébet/. Kisebbségről, a cigányság helyzetéről szól Csalog Zsolt több vonatkozásban vitatható, az ellenzéki nézetekkel is érintkező, de tanulságos szociológiai leírása. Szerepel a kötetben egy írás, amely a Magyar Népköztársaság egyházpolitikáját és az Egyház184