Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
A Bibó emlékkönyv
A kötet szerzőinek név, foglalkozás és születési dátum szerinti felsorolása és a tartalomjegyzék /lásd 2. sz. melléklet/ után a kötet Bibó István 1947-ben megtartott akadémiai székfoglalójának szövegével kezdődik. Ezt 75 szerző írása követi. Az utolsó fejezet Horváth Barna 1946-os, Bibó István egyetemi tanári kinevezése kapcsán készült ajánlása mellett Bibó-bibliográfiával és időrendben haladó életrajzi adatokkal zárul /ezeket Kenedi János állította össze/. A kötet munkálatait tíztagú szerkesztő bizottság /Bence György, Csoóri Sándor, Donáth Ferenc, Göncz Árpád, Halda Aliz, Kenedi János, Kis János, Réz Pál, Szűcs Jenő, Tordai Zádor/229 fogta össze. Többségük nyilvánvalóan részt vett a koncepció kialakításában is, egyesek /pl. Szűcs Jenő/ közreműködése azonban nem ment túl a tanulmányok megírására való fölkérésen, a szűk szervező tevékenységen. Donáth Ferenc a szerkesztő bizottság vezetőjeként tárgyalt a Gondolat Könyvkiadóval, de a kötet terve és a szerkesztői munka irányítása egyaránt Kenedi János nevéhez fűződik. A szervezők tisztában voltak azzal, hogy a Gondolat Kiadó egy ilyen kötet publikálására nem vállalkozik. A kézirat benyújtása így lényegében az elutasítás kiprovokálását, és a kéziratnak a „második nyilvánosság” felé történő terelését szolgálta. Jól mutatja ezt, hogy Donáth Ferenc, amikor a Gondolat Könyvkiadó igazgatója visszaadta neki a kéziratot, maga is úgy nyilatkozott, hogy tudomása szerint a kézirat máris kijutott Nyugatra.230 2. Bibó István életútját a kötet szerzőinek többsége az értelmiségi magatartás példaképeként állítja be. Bár különbözőképpen ítélik meg Bibó 1945 és 1948 között keletkezett írásainak, valamint 1957-es Emlékiratának231 a valóságos társadalmitörténelmi feltételekhez viszonyított tartalmát, az általa felvázolt fejlődési irányok és 229 Csoóri Sándor helyét később Tornai József vette át. 230 Annyiban téves az információ, hogy csak a kéziratokat juttatták ki, azaz a nyugati lapokban történő megjelentetést is a szerzők engedélyéhez kötötték. A Magyar Füzetek című párizsi sorozat közölt néhány tanulmányt a kötetből, minden esetben megszerezve hozzá a szerző engedélyét. Az Emlékkönyv először nyomtatásban megjelent: Bibó Emlékkönyv I—II. Századvég Kiadó-Európai Protestáns Magyar Szabadegye-, tem, Budapest-Bern, 1991. 231 Először nyomtatásban megjelent: Bibó István: Harmadik út. Politikai és történeti tanulmányok. Magyar Könyves Céh, London, 1960. 174
