Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Elváló utak
A Charta-per ellen tiltakozó értelmiségiekkel FOLYTATOTT BESZÉLGETÉSEK TAPASZTALATAIRÓL Az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának tájékoztatója a Politikai Bizottságnak7 1979. november 26. 1. A prágai per ellen tiltakozó aláíróknak eddig több mint felével folytattak beszélgetést az arra felkért személyek. A beszélgetések zöme nyugodt hangnemben, tárgyszerű légkörben folyt, helyenként vitajelleget öltött, néhány esetben aktív, pozitív szellemű politizálássá is változott. Ritkábban fordult elő, hogy megmerevedett a beszélgetések légköre, az aláírók bezárkóztak, vagy igyekeztek kitérni a nyílt véleménynyilvánítás elől. Csupán néhány esetben volt jellemző a visszautasító, cinikus hangvétel az aláírók részéről. Az aláírásakció szervezettségére utal az is, hogy az aláírók egy kisebb köre (10-15 fő) érzékelhetően felkészült ezekre a beszélgetésekre, érvek, ellenérvek sok hasonlóságot mutattak. A beszélgetések az aláírók differenciáltságáról előzetesen kialakított képet nem módosították. 2. Az aláírók túlnyomó része erkölcsi, lelkiismereti okokra hivatkozva kizárólag csak a prágai per ellen tiltakozott. E csoportban az aláírók többsége kifejezte a „párt politikájának lényegével” való egyetértését, sokan a „politikai rendszerünk iránti hűségüket, a politikával való azonosulásukat” hangsúlyozták. Többen érveltek úgy, hogy „a mi rendszerünk elég erős egy ilyen állásfoglalás elviselésére” stb. 217 217 MÓL 288. f. 51786 ő. e. A tájékoztató alapján a PB november 27-én úgy határozott, hogy „dorgálásban kell részesíteni azokat a párttagokat, akik annak ismeretében is fenntartják álláspontjukat, hogy a szervezők az aláírásokat külföldre juttatták”. A nem párttagokkal kapcsolatban a PB nem foglalt állást. 163