Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Egy könyv kálváriája

érzékenyen őrzik gubancaikat. Egy rossz érintés, és lángban az emberiség háza. A nemzeti kisebbségek jogait semmiféle nemzetközi megállapodás nem védi. A béke- szerződések ezeket, mint maguktól értetődőket, az egyéni jogok közé iktatták. Az országok, melyeknek bármily tömegű diaszpóráik vannak, csak egyéni magatartásuk­kal fejezhetik ki azt, miként vélekednek a legelemibb - legemberibb - jogok helyes vagy helytelen alkalmazásáról. A Magyarországon élő magyarok magatartása e do­logban első helyen ezt a szót kívánja: európai. A magyar szellemi élet mindjobban fölismeri hivatását: a világ minden táján élő magyar anyanyelvűeknek a népszerű humanizmus és a tudományos szocializmus kívánta magatartást sugallja. Nem köny- nyű helyzetben. Hiteles adatok, ellenőrizhető panaszok szerint több százezer, sőt millió lelket számláló kisebbségi lakosságnak nincs saját nyelvi egyeteme, illetve ha volt, azt meg­szüntették. De nincs ilyen főiskolája, s rövidesen nem lesz egyetlen saját anyanyelvű középiskolája, mert ami volt, azt is úgy szakosítják, hogy az oktatás az állam nyelvén folyik: azzal a következménnyel, hogy nemzeti kisebbségi ifjú a maga nyelvén ipart sem tanulhat; tehát gépmunkás, gépkezelő sem lehet, csak napszámos. Európa leg­nagyobb nemzeti kisebbsége magyar anyanyelvű, a húszmilliós egésznek mintegy tizenhat-tizennyolc százaléka. Ez még nemcsak a kisebbségi és nemzeti, hanem elemi emberi jogok sérelmével is jár. Nemegyszer torz helyzeteket teremtve. Egyanyanyelvű orvos és beteg csak tolmáccsal, mert csak a hivatalos nyelven beszélhet. Sokhelyt az a gyakorlat, hogy a nemzetiségeknek diplomát nyert fiait, ha az ilyen iskolázás után is megtartották anyanyelvűket, szülőhelyüktől távol, nekik idegen nyelvterületre helyezik. Szülőhely­ükre pedig olyan értelmiségi kerül, aki az ottani nyelvet nem érti. Ekként százezres főnyi települések, megint csak egész városok kisebbségei legkényesebb fájdalmaikat is jobbadán mutogatással közölhetik ... A család, amelynek tagjait házon kívül mél­tatlan bánásmód éri, előbb-utóbb nemcsak azért tart össze, mert rokoni, vérségi kapcsolat köti egybe. Az erőszak erkölcsi erőt is fejleszt; már csak a hatás-ellenhatás törvénye szerint, indukál aztán, majdnem úgy fejlesztve áramtöbbletet, mint a víz­esések erőművei. A legzordabb nyomást is tündökletesre hasznosítja. 139

Next

/
Thumbnails
Contents