Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)
Egy könyv kálváriája
rok deportálásának kormánybiztosa az egyik neves szlovák költő; miniszteri felelőse pedig egy másik, nála is jelentősebb költő. Költőként is kisebbnek éreztem magam. . Szomszédainkkal való szóértésünket szolgálná ez a levélváltás, de lám, mégsem egy magyar és egy szomszéd cserél gondolatot, hanem egy magyar és egy magyar... ” Azután, lám, itt egy következő tanulmány. Ugyanazokat a gondolatokat fogalmazza meg, mint az előbbi. A Duna-völgyi népek félreértéseit és a válasz nélkül maradt haladó magyar törekvéseket, amelyek egymás megismerését akarták és a hibák, sőt bűnök kigyomlálását sürgették. A fejezet címe: Elpuskázott tartomány. Minő tartományról van szó? A Habsburg-birodalomról és Közép-Európáról. Illyés Kossuthot idézi, dunai konföderációt sürgető szavait, majd a két háború közt fellépett magyar írónemzedéket, amely Párizs helyett Prágára, Belgrádra, Bukarestre akarta vetni vigyázó szemét. A tanulmány így folytatódik: „Nem először írom le a fájdalmas élményt. Nem kaptunk viszonzó pillantást. Nálunk folyóiratok, mozgalmak alakultak nem kis részben azért, hogy a testvéri Kéz- nyújtást kifejezzék. Ezúttal mi magyarok voltunk a rosszabb helyzetben, alul. Lehetett tehát úgy is látni: a kéz fölfelé nyúl. Vártuk, hogy odaát jelenik meg egy Ady, egy Bartók. Illetve, ha már megvan, lesz ide is szava. A századforduló nagy hiedelme, hogy a nemzeti ellentéteket a szocializmus nemzetközisége oldja föl, a gyakrabban hangoztatott jelszavak ellenére is kívánalom maradt. A nemzeti türelmetlenség az anyanyelvi türelmetlenség formáiban burkoló- dzott. Nem egy olyan országban is, amely gazdasági berendezkedésében többé- kevésbé a szocializmus felé tett utat. Lehet ezen változtatni? A művek valamiféle kölcsönös cseréjével? ... S ha a művek cseréjét megelőzné fölfogások valamiféle cseréje? Ha képesek vagyunk elfogadni, hogy a mai helyzetben a nagy népek állandóan a színen működő írói a kisebbek íróit valamiképp páholyból és bírói székből nézik, képzeljük egyszer ennek a fordítottját. Az lehetne az első lépés valamiféle Bánk báni kigázolás felé. ” Lapozzunk tovább a könyvben. Lám, az egyik fejezetnek ugyanaz a címe, mint a tanulmánykötetnek: Szellem és erőszak. A téma ezúttal is rokon az előbbiekkel: mit jelent nemzetben, közösségben élni? „A szocialista szónak magyar fordítása: közösségfejlesztői; jó társadalmasító. 136
