Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Új kapcsolatok

sajtókampány csak rontana a helyzeten, de politikai és diplomáciai taktikánkat erőtlennek, ügyetlennek tartják. S főleg azt hibáztatják, hogy semmit nem hoznak nyilvánosságra a tárgyalásokról...194

2. Bírálják néhány lap szerkesztési elveit, főleg Népszabadság, a Kridka és a Nemes féle ES számos cikkét, amelyek - úgymond — egyrészt tájékozatlanul, korszerűtlenül, megalapozatlanul, sőt demagóg módon írnak a határon túli magyar irodalomról; másrészt a nemzeti kérdéssel foglalkozó cikkekben is egyoldalú hangsúlyokat, kozmopolita, a nemzeti érzés iránt érzéketlen vonásokat vélnek felfedezni.

E bírálat részben jogosult: anélkül, hogy itt részletesen kifejteném, van mit javítani a lapok munkáján ebből a szempontból. Az indoklás ideológiai háttere és személyi konzekvenciái vitathatók, elutasítandók. Nem - miként mondják — „szereposztás” kérdése ez [...] hanem egyrészt konkrét, bírálható tévedéseké, másrészt kissé érdesen megfogalmazott, de helyes marxista álláspontoké.195 [...]

1975. március 28.

Agárdi Péter

* *

*

194 A magyar kisebbség ügye egyre fontosabbá vált a nemzetiek körében. Két területen is. Egyrészt a jogvédelem biztosítása, másrészt a kisebbség sorshelyzetének az ország közvéleményével történő megismertetése miatt. Kéréseik toleráns megközelítése előkészítette a későbbi egyezkedés talaját.

195 Érdemes felfigyelni arra, hogy Agárdi nem csak a határon túli magyarság kérdésében felvetett ellentétre utalt, hanem a felfogások közötti ellentétre is, azaz kiterjesztette a nemzeti demokraták „zúgolódását”, és egy átfogó eszmecsere szükségességét vetítette előre.

127