Szeredi Pál: A nemzetépítő demokratikus ellenállás dokumentumai 1968-1987 (Pilisszentkereszt, 2017)

Új kapcsolatok

Feljegyzés a Csoóri Sándorral és Kiss Ferenccel

FOLYTATOTT BESZÉLGETÉSRŐL190

Március közepén személyes hangú, oldott beszélgetésben ismerkedtem össze közelebbről - Kiss Ferenc, egykori kollégám191 meghívására - Csoóri Sándorral. A beszélgetés során mindketten elmondták azokat a legfontosabb véleményeket, amelyeket az elmúlt években az írószövetség különböző fórumain [...] is hangoztattak másokkal (pl. Czine, Fekete Gyula, Sánta, Mocsár Gábor stb) együtt.192

Úgy érzem: árnyaltan kellene értékelnünk ezeket a „nemzeti szempontú” bírálatokat az irodalom- és kultúrpolitikáról. Fellépésükben nem szabadna eleve nacionalista klikk-megnyilatozást, hatalomra-törést látni: megnyilatkozásaikban szét kellene választani a jogos észrevételeket a rágalmaktól, a valóban korrigálandó hibákat célzó bírálatokat a nacionalista vagy más típusú felhangoktól.193 Csoóriék álláspontjának a lényege:

1. Szerintük a magyar kormány nem érzi át eléggé az erdélyi, felvidéki, stb. magyarság sorsát, nem tesz eleget diplomáciai és politikai téren. Tudják, hogy a nyílt

190 MOL, MDP-MSZMP iratok, 288 f. 36 cs. 19 ö. e. (1975), 226-227. o.

191 Agárdi 1970 és 1975 között az MTA Irodalomtudományi Intézetében dolgozott, ott, ahol Kiss Ferenc is.

192 Elsősorban az írószövetség választmányi ülésein történő eseményekre utalt Agárdi, különösen az 1974. május 24-én elhangzottakra.

193 Merőben új megközelítése a nemzeti demokratákkal való kapcsolatnak. Agárdi egyértelműen szembe helyezkedett a Rényi Péter, E. Fehér Pál, Faragó Vilmos és Nemes György fémjelezte kritikai szemlélettel, amely nacionalista, rendszerellenes és egyben fejlődésellenes jellemzését adta a nemzeti demokratáknak. Hozzá kell tennünk, hogy Nemes Györgyöt leváltották az Elet és Irodalom főszerkesztői tisztéből, ám a többi publicista továbbra is élesen támadta a nemzetieket.

126